film - TALÁN EGY MÁSIK ÉLETBEN

  • - kg -
  • 2011. szeptember 1.

Zene

Osztrák falucskába érkezik az SS által hajtott halálmenet, további parancsig (a végcél: Mauthausen) a pajtába és környékére rendezkedik be a holokauszt. A zsidókat a pajtába zárják, a kocsmában sör helyett a nácibarát helybéliek szája habzik, az SS pedig, élén egy kékre borotvált ifjú kis véreskezűvel, a császári uniformisát gyorsan előkapó helyi arisztokratához szállásolja be magát.
Osztrák falucskába érkezik az SS által hajtott halálmenet, további parancsig (a végcél: Mauthausen) a pajtába és környékére rendezkedik be a holokauszt. A zsidókat a pajtába zárják, a kocsmában sör helyett a nácibarát helybéliek szája habzik, az SS pedig, élén egy kékre borotvált ifjú kis véreskezûvel, a császári uniformisát gyorsan elõkapó helyi arisztokratához szállásolja be magát. Történetünk szempontjából õk a kevésbé fontosak, történetünk ugyanis a pajtában játszódik, s nyilván csak a minél hitelesebb faluábrázolás igénye miatt kell hosszabban elidõzni e panoptikumi figurákon. Merthogy azok, semmi kétség; hozzájuk képest Hitler ólomkatonába öntött ujjnyi mása, mely - ha el nem fogyott - tán még ma is szuvenírként lendíti karját egy Váci utcai kirakatban, már-már életszerûségével tüntet. Ami azt illeti, életszerûség dolgában a pajtabeli események sem jeleskednek: elõször csak a pajtatulajdonos jobbik fele, kisvártatva azonban gazduram, e mogorva, fiát sirató férfi is csatlakozik a pusztulásra ítélt rabok elõadásához, állva a puskájukat töltögetõ vagy csak közömbös falusiak szúrós tekintetét. Ki citerán, ki zongorán, ki pedig tangóharmonikán járul hozzá a Bécsi vér (von Johan Strauss) lélekmentõ elõadásához - a filmet jegyzõ osztrák rendezõnõ sajnos kamerával képzelte el a maga hozzájárulását, melyrõl a jó szándékon túl sok jó nehezen állítható. A holokauszt ezen a pajtán biztos kívül maradt, mert ami bent van, az nem egyéb, mint szalmahalmok közti pajtaszínház: nem a legszerencsésebb mûfaj a választott témához.

Forgalmazza a Vertigo Média

**

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.