Film - Városlátogatás - Jaume Collet-Serra: Ismeretlen férfi

  • - ts -
  • 2011. április 14.

Zene

Szerintem elmúltak azok az idők, így utólag már azt is mondanám szívesen, noha nem lehet, hogy nem is voltak olyanok soha, amikor illett hasra esni egy-egy filmes idézet előtt. Ennek fényében tessék eldönteni, hogy Liam Neeson berlini antréja a leküzdhetetlen jólneveltségéről árulkodik vagy szimplán utánjátszó alkotói szándékokról.
Az a helyzet ugyanis, hogy Liam mint amerikai tudós doktor a feleségével megérkezik Kennedy városába, hogy egy konferencián előadást tartson, oszt' a szállodába menet ottfelejti az egyik perdöntő bőröndjét a légikikötőben. Mármost Roman Polanski 1988-as 'rület című filmjében Harrison Ford mint amerikai tudós doktor a feleségével megérkezik Párizsba, hogy egy konferencián előadást tartson, oszt' a szállodába menet a légikikötőben összecserélik az asszonyka perdöntő bőröndjét. Mondhatják önök, hogy Berlin és Párizs: micsoda különbség, de jobban teszik, ha nem mondják, mert Liam, azon túl, hogy Amerikából, valójában mégis Párizsból érkezik: hisz' Az egy prepotens jenki lerombolja Európa fontosabb fővárosait összefoglaló című sorozat előző darabjában (Elrabolva) épp a Fények Városát érintette - állítólag a Fiumicinón már gyakoroltatják a hangosbemondókkal, hogy "Signore Neesont várják a poggyászkiadónál".

Mindegy, az Ismeretlen férfi a film hátralévő egészében sem mutatja mértéktartónak magát a nagy (?) műelőd citálgatásában, ám mindennek dacára vannak okkal dicsérhető vonásai is. Például nem nyáron, hanem télen érkeznek a hősök Berlinbe, esik a hó meg minden, így kap a film valami sejtelmesen sötét tónust, ami még szép, hogy jól áll az elveszett identitás nyomába szegődő történetnek. S ha ennyi nem elég, ott van még Bruno Ganz is, aki a világ ma élő legnagyobb színésze alighanem, de az ilyen "nyúlfarknyi vendégszerepléseiben" nem kimondottan a válogatósságáról híres. Csakhogy ezúttal a kiérdemesült Stasi-ügynök szerepében oly elevenünkbe vágón formálja meg a komcsi nyugdíjas, a sértett veterán esszenciális figuráját, hogy arról is boldogan megfeledkezünk, mennyire bénán rendezik ki nagy jelenéséből.

Summa summarum, az Ismeretlen férfi simán megér egy ráfordulást abban az esetben, ha nem túlozzák el várakozásaikat, hiszen Polanski 'rülete sem a filmművészet fennkölt csúcsa, s különösebben egyedi darabnak sem csúfolható.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.