Film - Városlátogatás - Jaume Collet-Serra: Ismeretlen férfi

  • - ts -
  • 2011. április 14.

Zene

Szerintem elmúltak azok az idők, így utólag már azt is mondanám szívesen, noha nem lehet, hogy nem is voltak olyanok soha, amikor illett hasra esni egy-egy filmes idézet előtt. Ennek fényében tessék eldönteni, hogy Liam Neeson berlini antréja a leküzdhetetlen jólneveltségéről árulkodik vagy szimplán utánjátszó alkotói szándékokról.
Az a helyzet ugyanis, hogy Liam mint amerikai tudós doktor a feleségével megérkezik Kennedy városába, hogy egy konferencián előadást tartson, oszt' a szállodába menet ottfelejti az egyik perdöntő bőröndjét a légikikötőben. Mármost Roman Polanski 1988-as 'rület című filmjében Harrison Ford mint amerikai tudós doktor a feleségével megérkezik Párizsba, hogy egy konferencián előadást tartson, oszt' a szállodába menet a légikikötőben összecserélik az asszonyka perdöntő bőröndjét. Mondhatják önök, hogy Berlin és Párizs: micsoda különbség, de jobban teszik, ha nem mondják, mert Liam, azon túl, hogy Amerikából, valójában mégis Párizsból érkezik: hisz' Az egy prepotens jenki lerombolja Európa fontosabb fővárosait összefoglaló című sorozat előző darabjában (Elrabolva) épp a Fények Városát érintette - állítólag a Fiumicinón már gyakoroltatják a hangosbemondókkal, hogy "Signore Neesont várják a poggyászkiadónál".

Mindegy, az Ismeretlen férfi a film hátralévő egészében sem mutatja mértéktartónak magát a nagy (?) műelőd citálgatásában, ám mindennek dacára vannak okkal dicsérhető vonásai is. Például nem nyáron, hanem télen érkeznek a hősök Berlinbe, esik a hó meg minden, így kap a film valami sejtelmesen sötét tónust, ami még szép, hogy jól áll az elveszett identitás nyomába szegődő történetnek. S ha ennyi nem elég, ott van még Bruno Ganz is, aki a világ ma élő legnagyobb színésze alighanem, de az ilyen "nyúlfarknyi vendégszerepléseiben" nem kimondottan a válogatósságáról híres. Csakhogy ezúttal a kiérdemesült Stasi-ügynök szerepében oly elevenünkbe vágón formálja meg a komcsi nyugdíjas, a sértett veterán esszenciális figuráját, hogy arról is boldogan megfeledkezünk, mennyire bénán rendezik ki nagy jelenéséből.

Summa summarum, az Ismeretlen férfi simán megér egy ráfordulást abban az esetben, ha nem túlozzák el várakozásaikat, hiszen Polanski 'rülete sem a filmművészet fennkölt csúcsa, s különösebben egyedi darabnak sem csúfolható.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.