Amerika immár nem a ranchokon és nem is a világháborús lövészárkokban állomásoztatja a hőseit. 2001. szeptember 11. után a magányos hősök a reptereken bizonyítanak, hogy az Államok lakói esténként nyugodtan hajthassák álomra fejüket. Ezúttal a New York-i J. F. Kennedy-repülőtéren járunk, s a neves alkotó egyik legkonzervatívabb, egyben leginkább kolonialista-elzárkózó opusához van szerencsénk.
H
Egy kóbor, szerencsétlen utas akad fenn a mintaszerűen működő biztonsági gépezet ellenőrző rendszerén. Viktor egy bizonytalan karakterű fiktív ország lakója, s mint ilyen, természetesen egy szót sem tud angolul, gyanúsan borostás, naiv és keresetlen. A civilizáció vívmányaival épp hogy köszönő viszonyban van, s egy bonyolult diplomáciai eseménysor miatt exlex állapotba kerülvén a reptéren reked. A mindennapokban az ilyen Viktor-szerű problémák öt perc alatt oldódnak meg. Hősünk azonban marad, s afféle modern Robinsonként ügyeskedni kezd. Láss csodát, egyre jobban mennek a dolgai, a szerencse után a szerelem is rákacsint, emberi, kedves figurája egyre szimpatikusabbá teszi őt a reptér dolgozói szemében. Kialakul a szokásos ellentétpár a Jó és a Rossz között, de Spielberg pontosan tudja, mit akar: a jó, Viktor végeredményben egy baleset s a Rossz megtestesítője, a néhol embertelen, a szabályokhoz túl mereven ragaszkodó (de hát a mi érdekünkben ilyen!) reptérparancsnok a Rend megtesítője. A rendező ezen a ponton teszi le az ultrakonzervatív garast: Amerika zárva, rendnek kell lenni. Kiderül: Viktor egy aláírásért érkezett New Yorkba, Benny Golson szaxofonos kézjegyéért. Közvetve ez apja végakarata - ezért alázza meg magát, ezért vállal mindent. És a végén sikerül, kijuthat New Yorkba - egy napra.
H
Ami azt illeti, nem túl biztató perspektíva. A világ Amerikáért rajong, főleg a bizonytalan, távoli kelet-európai (vagy közép-ázsiai) félnomád népek. Nagyon érdekes, ahogy Spielberg folyamatosan ennek a fiktív országnak a televíziós reprezentációját tálalja: onnan nézve mindegy, hogy Románia, Magyarország vagy Csecsenföld (ezek a filmben elhangzó országnevek, filmbejátszások!). Idegen, ami gyanús. De kiderülhet, hogy nem tör az életünkre - ez a film Amerikának szóló üzenete.
Spielberg egy ideig elég jól egyensúlyoz, de a film közepétől eldől a kérdés. Az arányok mestere "mély", "emberi" filmet csinált, ami elmagyarázza, hogy Amerika most kicsit rideg, de meg kell értenünk. Idővel majd emberi arcát is megmutatja. Spielberg hitet tesz az alapvető nyugati értékek mellett, a film végén nem átall utalni a Tienanmen téri híres tankos jelenetre. Mindezt azonban hiteltelenül és megalázóan teszi.
H
Amerika be van zárva. Azon rajongói, akik be akarnak bocsáttatni, egyelőre gyanakvást és ellenőrzést várhatnak, de kis leleménnyel megszerezhetik az élelmiszercsekkeket, kigyűjthetik az aprót a reptéri csomagszállító kocsikból, s összetolván pár ülést a tranzitban meghúzhatják magukat.
- dercsényi -
A UIP-Duna Film bemutatója
