Film: Átkozott film (Elátkozott generáció)

  • Para-Kovács Imre
  • 1996. június 27.

Zene

Para-Kovács Imre

Az Elátkozott generáció című Gregg Araki-film egy trilógia második darabja, de az első részt a magyar mozik nem adták, ami kár, mivel címe alapján (Totally Fucked Up - Teljesen elbaszott) ugyancsak felhőtlen szórakozást ígér. A második rész, mintegy szerves folytatásaként az előzőnek, a baszás szóval kezdődik, és ezután a felütés után nem is engedi lejjebb a színvonalat. Új magasságokba emeli korunk hősét, a pszichopatát, sőt, többet is összeereszt belőlük, hogy nagyobb legyen a hajcihő. És tényleg: levágott fejek, kirabolt közértek kísérik hőseinket, akik - micsoda eredeti ötlet! - egy autóban utazgatnak Amerika-szerte.

A felállás klasszikus: tinédzserpár, akikhez csatlakozik a gonosz egy biszexuális idősebb srác képében, alaposan megrontja őket, elszereti a lányt, elszereti a fiút, elszereti mind a kettőt együtt, miközben állandóan hitelbe vásárolnak mindenfelé, és néha megölik az eladót. Nagyon gonosz ám ez a fiú, a rendező nem tudja elégszer hangsúlyozni, hogy bizony maga a sátán jelent meg itt az ő képében; például amikor fizetésre kerülne a sor, a számla végösszege mindig 6 dollár 66 cent, lehetőleg háromszor elismételve, különös nyomatékkal.

Amikor már minden felállásban sikerült lezavarni hármasunknak néhány aktust, új szereplők jelennek meg a színen, és feloldják szegény kamaszlány dilemmáját, hogy melyiket is válassza a két fess fiú közül. Az erősen ordítozó emberek mellkasukon egy marha nagy horogkereszttel először csak ugrálnak, de aztán megerőszakolják a leányt, és egy sövényvágó ollóval levágják a fiatalabbik srác farkát, amit - valószínűleg nevelő célzattal - másik hősünk szájába helyeznek az erőszakolás alatt álló lány nagy szomorúságára.

Az elhamarkodott és nem túl higiénikus műtét következtében a lányka és a nagyon gonosz fiú már csak ketten folytatják sehová sem vezető útjukat ebben a kietlen és önző világban, mi pedig erősen összeszorított combokkal távozunk a moziból.

Elátkozott generáció — Gyönyörök és kivégzések; amerikai-francia, 1994. Rendezte: Gregg Araki; operatőr: Jim Fealy; szereplők: Jimmy Duval, Rose McGowan, Jonathan Schaech; zene: Jesus and Mary Chain, Nine Inch Nails, Porno For Pyros.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.