Film: Fonákja (Pacskovszky József: A boldogság színe)

  • Veralina
  • 2003. október 30.

Zene

Már a romantikusok is a kék virágot keresték, aztán jött a kék madár, no meg persze a kék tündér - a boldogság Pacskovszky József új mozijában sem váltott színt, mint a film szereplőitől megtudhatjuk, még mindig kékben pompázik. A mozi hőseit természete-sen nem Heinrich von Ofter-dingennek, Tyltylnek meg Mytylnek vagy Pinocchiónak hívják, de azért akad köztük egy Ditta (György Anna), egy Hanna (Rudolf Teréz) meg egy Thierry (Kálid Artúr) is.
Már a romantikusok is a kék virágot keresték, aztán jött a kék madár, no meg persze a kék tündér - a boldogság Pacskovszky József új mozijában sem váltott színt, mint a film szereplőitől megtudhatjuk, még mindig kékben pompázik. A mozi hőseit természete-sen nem Heinrich von Ofter-dingennek, Tyltylnek meg Mytylnek vagy Pinocchiónak hívják, de azért akad köztük egy Ditta (György Anna), egy Hanna (Rudolf Teréz) meg egy Thierry (Kálid Artúr) is.

Hogy ők mennyire főszereplői a filmnek: kérdés - A boldogság színe több egyenrangú karaktert vonultat fel, akik között akad magyar, francia, francia magyar, betegesen szenvedélyes, szenvedélybeteg, házaspár, házasodni készülő pár, pár szingli egyaránt. (Élet)történeteikbe egy olyan májusi napon pillanthatunk be, amikor is váratlanul esni kezd a hó - a meteorológiai csoda eddigi vonzásaikat és választásaikat kérdőjelezi meg.

A szereplők így-úgy-amúgy összekapcsolódnak egymással, rajtuk keresztül pedig a laza szerkesztésű film epizódjai is: a rasszista támadás áldozatául esett buszsofőrről példának okáért az az orvos (Rátóti Zoltán) veszi fel a látleletet, aki Hannát készül elvenni, aki a magyar francia (Eric Desfosses) szeretője, aki pedig Ditta férje.

A film formáját tekintve igen trendinek mondható - elég, ha csak a Lantana - Szövevény, a Szeress, ha tudsz vagy a jó öreg Robert Altman Rövidre vágva című klasszikusára gondolunk. Ha jó a mozi, a laza epizódok, akár a novellák a novellafüzérben, önállóan és a nagyobb egység részeként is megállják a helyüket. Pacskovszky új filmjével azonban sajnos nem ez a helyzet. A boldogság színe epizódjai között akadnak jobbak, rosszabbak egyaránt, kifejezetten líraiak és szívmelengetők is, egyik-másik rész azonban erőltetett.

A napjaink Budapestjén játszódó történeteket helyenként szürreális betétek szakítják meg - a szereplők Gózon Francisco színpompás képein álmot látnak, táncra perdülnek, vagy dalra fakadnak. Mégis, a filmben nem ezek a valóságtól elrugaszkodó, meseszerű jelenetek hatnak szürreálisnak, hanem maga az ábrázolt realitás - egyik-másik jelenet és párbeszéd kínosan valószerűtlen.

A boldogság színének a fonákja az egyenetlenségében rejlik. Hiába esünk gondolkodóba egy-egy jelenetet látva az emberi kapcsolatok milyenségéről, urambocsá` még a lét értelméről is, egy hirtelen hangulatváltás, egy újabb, kevésbé sikerült szcéna mindezt ellaposítja, zárójelbe teszi, mondhatnók: elszínteleníti.

Veralina

A Mokép bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.