Film: Gyerekhorror (Hüvelyk Matyi titkos kalandjai)

  • 1997. április 10.

Zene

Ha animációra gondolunk, a stupid bábjátékoktól a debil gyurmagyakorlatokig tartó primitívségek jutnak eszünkbe, amikkel gyerekeket büntetlenül lehet bután tartani generációk óta. A felnőtt konszenzus része, hogy csak azért, mert valaki még kicsi, felszínes és gyerekes gügyögéseket kell olvasnia és néznie, és nem igazán jelent valós alternatívát ehhez a problémamentes Jancsi és Barbie-világhoz a Tom and Jerry-féle ultrabrutál rajzfilmstílus sem, amelyből a gyerek csak lepusztulni tanul meg idejekorán, de nem nyílik ki az esze, és nem válik fogékonnyá az ironikus távolságtartásra mint az életben maradás legfontosabb eszközére. Legfeljebb cinikus lesz, ami csak 12 éves kor fölött áll jól. Az ilyesmin segíthet, ha a kulturálisan örökölt (és a felnőttek által ártalmatlannak tartott) brutális nép- és más mesék mellé a gyermek megismeri a látásmódok sokféleségét, a félelem leküzdését, így például megnézi ezt a kifejezetten felnőtteknek készült, zseniális animációs filmet, amely valószínűleg meghatározó élménye lesz. Az egyórás, csomó nemzetközi díjjal elárasztott Hüvelyk Matyi... kiforgatja a valódi sztorit, félelmetes kísérleti laborba küldi kis hősét, aki megszökik. Egy óra hosszat lenyűgöző látványvilágú, neorealista sci-fi-techno-fantasy-mesefilmet kap itt az ember (akárhány éves), értelmet és iróniát - ez később még jól jöhet.

Ha animációra gondolunk, a stupid bábjátékoktól a debil gyurmagyakorlatokig tartó primitívségek jutnak eszünkbe, amikkel gyerekeket büntetlenül lehet bután tartani generációk óta. A felnőtt konszenzus része, hogy csak azért, mert valaki még kicsi, felszínes és gyerekes gügyögéseket kell olvasnia és néznie, és nem igazán jelent valós alternatívát ehhez a problémamentes Jancsi és Barbie-világhoz a Tom and Jerry-féle ultrabrutál rajzfilmstílus sem, amelyből a gyerek csak lepusztulni tanul meg idejekorán, de nem nyílik ki az esze, és nem válik fogékonnyá az ironikus távolságtartásra mint az életben maradás legfontosabb eszközére. Legfeljebb cinikus lesz, ami csak 12 éves kor fölött áll jól. Az ilyesmin segíthet, ha a kulturálisan örökölt (és a felnőttek által ártalmatlannak tartott) brutális nép- és más mesék mellé a gyermek megismeri a látásmódok sokféleségét, a félelem leküzdését, így például megnézi ezt a kifejezetten felnőtteknek készült, zseniális animációs filmet, amely valószínűleg meghatározó élménye lesz. Az egyórás, csomó nemzetközi díjjal elárasztott Hüvelyk Matyi... kiforgatja a valódi sztorit, félelmetes kísérleti laborba küldi kis hősét, aki megszökik. Egy óra hosszat lenyűgöző látványvilágú, neorealista sci-fi-techno-fantasy-mesefilmet kap itt az ember (akárhány éves), értelmet és iróniát - ez később még jól jöhet.

- seres -

The Secret Adventures of Tom Thumb (Hüvelyk Matyi titkos kalandjai); angol animációs film, 1993, 61 perc; a forgatókönyvet írta és rendezte: Dave Borthwick; szereplők: Nick Upton, Deborah Collard, Frank Passingham, John Schofield; bemutatja a Toldi Estéje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.