Punkos Funkos Dub (Asian Dub Foundation az Almássy téren)

  • 1997. április 10.

Zene

Az Asian Dub Foundation zenéjében a szitárok és hegedűk hangja keveredik gonosz breakbeatekkel, rappel és visszhangokkal. A második generációs londoni ázsiaiak digitalizálták szüleik hagyományos indiai kultúráját, és levitték a klubokba. Második lemezük megjelenésével közel egy időben, április 12-én az Almássy téren játszanak, a Tilos Rádió támogató buliján. Steve Savale (Chandrasonic), az együttes gitárosa beszélgetett velünk telefonon.
Az Asian Dub Foundation zenéjében a szitárok és hegedűk hangja keveredik gonosz breakbeatekkel, rappel és visszhangokkal. A második generációs londoni ázsiaiak digitalizálták szüleik hagyományos indiai kultúráját, és levitték a klubokba. Második lemezük megjelenésével közel egy időben, április 12-én az Almássy téren játszanak, a Tilos Rádió támogató buliján. Steve Savale (Chandrasonic), az együttes gitárosa beszélgetett velünk telefonon.

Magyar Narancs: A zenéteket nehéz bármilyen kategóriába sorolni. Milyen forrásokból merítetek?

Steve Savale: Főleg a dub zenéből építkezünk. Ez experimentális, stúdió alapú reggae, hangsúlyos basszusokkal és effekttel átalakított hangokkal. A dub csak hangzásunk alapja, hallhatsz benne más irányzatokat is, például funkot, hip-hopot és jungle-t, amit a tagok külön-külön hoztak magukkal az együttesbe.

MN: Erős keleti hatások is érezhetők.

SS: Igen, főleg az indiai klasszikus és népzene elemeit használjuk. Mindannyian ezen a zenén nőttünk fel, ezt hallottuk otthon, természetes, hogy ez hallatszik a zenénken is.

MN: Mennyi idő alatt hoztátok össze a csapatot?

SS: Négy évvel ezelőtt a basszistánk, Dr. Das zenetechnológiát tanított egy Community Music nevű szervezetnél. Master D, a rapperünk részt vett ezen a kurzuson, és aztán úgy döntöttek, hogy érdemes tovább folytatni a közös zenélést. Sokáig sound systemként működtek, csak 1995 elején alakultunk igazán együttessé. Akkor kezdtünk el rendszeresen koncertezni, és azóta minden megy előre.

MN: Egész Európában turnéztatok. Hogyan reagált a közönség a zenétekre?

SS: Németországban például nagyon pozitívan, de voltak helyek, ahol az emberek meglepődtek, nem értették igazán, mit csinálunk. Ha Angliában ázsiai vagy és zenélsz, akkor vagy bangrát játszol, vagy George Harrison-féle hippizenét. Az emberek egy része megdöbben, amikor eljön megnézni egy koncertünket, mert bár a zenénket erős gyökerek fűzik az indiai zene hagyományaihoz, nem olyan módon, ahogyan azt az emberek várják. Tudunk nagyon agresszívak lenni, nagyon punkosak, nagyon funkosak. Attól függ, milyen passzban vagyunk.

MN: Az első lemeznek erős antirasszista üzenete volt, változott-e azóta?

SS: Azokról a dolgokról szólnak a szövegeink, amik velünk történnek. Nézd, öt ázsiai származású ember van az együttesben, és hasonló tapasztalataink vannak. A második lemez kicsit más lesz. Nincsenek alapvető változások, én inkább azt mondanám, hogy fejlődtünk. Turnéztunk, színesedett a hangzásunk, mindenki sokkal többet ír, és sokkal jobb technikai háttérrel dolgozhattunk. Az új lemez nagy előrelépés a Facts and Fictionshöz képest.

MN: Milyen tapasztalataitok voltak a rasszizmussal kapcsolatban Európában?

SS: Erős rasszizmussal találkoztam Budapesten, amikor a cigány srácokat tanítottam zenélni. Ahogy láttam, a cigányoknak nagyon rossz ott a helyzetük. Ugyanolyan ellenséges attitűdöt éreztem, mint Londonban, amikor gyerek voltam. Nálunk azért más a helyzet, hiszen erősebb szervezeteink vannak, és ez magabiztosságot ad, ami segít, hogy megvédd magadat, az önbecsülésedet a rasszizmussal szemben.

MN: Az új lemez most jön áprilisban. Fogtok már erről is játszani?

SS: Igen, az új anyag mostanában jelenik meg Franciaországban RAFI (Real Areas For Investigation) címmel. Főleg erről a lemezről játszunk számokat majd Budapesten, néhány átdolgozott régi számmal együtt.

V. G.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.