Punkos Funkos Dub (Asian Dub Foundation az Almássy téren)

  • 1997. április 10.

Zene

Az Asian Dub Foundation zenéjében a szitárok és hegedűk hangja keveredik gonosz breakbeatekkel, rappel és visszhangokkal. A második generációs londoni ázsiaiak digitalizálták szüleik hagyományos indiai kultúráját, és levitték a klubokba. Második lemezük megjelenésével közel egy időben, április 12-én az Almássy téren játszanak, a Tilos Rádió támogató buliján. Steve Savale (Chandrasonic), az együttes gitárosa beszélgetett velünk telefonon.
Az Asian Dub Foundation zenéjében a szitárok és hegedűk hangja keveredik gonosz breakbeatekkel, rappel és visszhangokkal. A második generációs londoni ázsiaiak digitalizálták szüleik hagyományos indiai kultúráját, és levitték a klubokba. Második lemezük megjelenésével közel egy időben, április 12-én az Almássy téren játszanak, a Tilos Rádió támogató buliján. Steve Savale (Chandrasonic), az együttes gitárosa beszélgetett velünk telefonon.

Magyar Narancs: A zenéteket nehéz bármilyen kategóriába sorolni. Milyen forrásokból merítetek?

Steve Savale: Főleg a dub zenéből építkezünk. Ez experimentális, stúdió alapú reggae, hangsúlyos basszusokkal és effekttel átalakított hangokkal. A dub csak hangzásunk alapja, hallhatsz benne más irányzatokat is, például funkot, hip-hopot és jungle-t, amit a tagok külön-külön hoztak magukkal az együttesbe.

MN: Erős keleti hatások is érezhetők.

SS: Igen, főleg az indiai klasszikus és népzene elemeit használjuk. Mindannyian ezen a zenén nőttünk fel, ezt hallottuk otthon, természetes, hogy ez hallatszik a zenénken is.

MN: Mennyi idő alatt hoztátok össze a csapatot?

SS: Négy évvel ezelőtt a basszistánk, Dr. Das zenetechnológiát tanított egy Community Music nevű szervezetnél. Master D, a rapperünk részt vett ezen a kurzuson, és aztán úgy döntöttek, hogy érdemes tovább folytatni a közös zenélést. Sokáig sound systemként működtek, csak 1995 elején alakultunk igazán együttessé. Akkor kezdtünk el rendszeresen koncertezni, és azóta minden megy előre.

MN: Egész Európában turnéztatok. Hogyan reagált a közönség a zenétekre?

SS: Németországban például nagyon pozitívan, de voltak helyek, ahol az emberek meglepődtek, nem értették igazán, mit csinálunk. Ha Angliában ázsiai vagy és zenélsz, akkor vagy bangrát játszol, vagy George Harrison-féle hippizenét. Az emberek egy része megdöbben, amikor eljön megnézni egy koncertünket, mert bár a zenénket erős gyökerek fűzik az indiai zene hagyományaihoz, nem olyan módon, ahogyan azt az emberek várják. Tudunk nagyon agresszívak lenni, nagyon punkosak, nagyon funkosak. Attól függ, milyen passzban vagyunk.

MN: Az első lemeznek erős antirasszista üzenete volt, változott-e azóta?

SS: Azokról a dolgokról szólnak a szövegeink, amik velünk történnek. Nézd, öt ázsiai származású ember van az együttesben, és hasonló tapasztalataink vannak. A második lemez kicsit más lesz. Nincsenek alapvető változások, én inkább azt mondanám, hogy fejlődtünk. Turnéztunk, színesedett a hangzásunk, mindenki sokkal többet ír, és sokkal jobb technikai háttérrel dolgozhattunk. Az új lemez nagy előrelépés a Facts and Fictionshöz képest.

MN: Milyen tapasztalataitok voltak a rasszizmussal kapcsolatban Európában?

SS: Erős rasszizmussal találkoztam Budapesten, amikor a cigány srácokat tanítottam zenélni. Ahogy láttam, a cigányoknak nagyon rossz ott a helyzetük. Ugyanolyan ellenséges attitűdöt éreztem, mint Londonban, amikor gyerek voltam. Nálunk azért más a helyzet, hiszen erősebb szervezeteink vannak, és ez magabiztosságot ad, ami segít, hogy megvédd magadat, az önbecsülésedet a rasszizmussal szemben.

MN: Az új lemez most jön áprilisban. Fogtok már erről is játszani?

SS: Igen, az új anyag mostanában jelenik meg Franciaországban RAFI (Real Areas For Investigation) címmel. Főleg erről a lemezről játszunk számokat majd Budapesten, néhány átdolgozott régi számmal együtt.

V. G.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.