Mindent megtett már ahhoz, hogy elnöknek jelöltethesse magát: teáskannával kinyírt egy ellenséges hadsereget, bedobozolta a higanyembert, szembeszállt az elektromágneses szögbelövővel, sőt, a Marson is járt teherbe esni. Ha a kongresszus belemegy, hogy ne csak született amerikai állampolgár lehessen az elnök, akkor előzetes szociológiai kutatások alapján (hét kérdése stb.) a megkérdezettek száz százaléka szavazna rá. De neki semmi nem elég, újabb ösvényeket tarol le az amerikai polgárok és az akciófilm-rajongók szívéhez. Legutóbbi filmje az amerikai internacionálé jegyében létrejött Végképp eltörölni (a radír) már a hiper wauwww és a halálos oh god faktorhoz tartozik. A magányos hősideál netovábbja: politikus érdeklődésű, két lábon járó rakétahordozó, nem érdekli a szex, szabadesés közben simán interferál a saját ejtőernyőjével többször is, ha nem sikerül, tíz méterről már simán leugrik, büszke, jóságos elefánt módjára járkál a humanoidok között, csak a rossz nyakára nehezedik rá a bakancsa, mint acélsín a talpfára, és csak a rosszak csontjai reccsennek keze által, mint száraz gyújtós a tűzben, de nem pacemaker, emberi szív dobog az óriás szalmaember mellkasában.
Az utóbbi hasonlatok a forgatókönyvíró ötletei, aki az első, abban a vonatkozásban, hogy afroamerikaiként műveli ilyen méretekben a szakmát. Very correct. Nem jöhetett volna létre ez a film a rendező: Charles Russel (a Maszk című filmmel hívta fel magára a figyelmet) és Vanessa Williams (énekesnő, lejárt szavatosságú Miss Amerika, Arnie felesége rábeszélésére vették be a buliba) nélkül. Vanessának testhezálló a koronatanú-szerep, nem sokat beszél, a végén inkább énekel, de egyébként sem a dialógusok viszik el ezt a filmet.
A cyber-James Bond, Kruger, a takarító, vagy ahogy mindannyian ismerjük, Arnold, a Schwarzenegger, a Cyrez műszaki üzem mocskos üzérkedéseit leleplező hölgyet védi a filmben, lévén ő a kormány tanúvédő programjának legjobb embere. Az X-aktákhoz hasonlíthatóan izgalmas és hiteles a történet. Üzletemberek eladják a csodafegyvert egy ügyefogyott, sápkóros pánszovjet kommunistának (Arni negatívja) sok pénzért, ezt leleplezi az FBI, de az is vívja sok kis mocskos háborúját, szintén pénzért, ezért a tanúkat más tanúk tanúvédőivel nyíratja ki. Kruger korrumpálhatatlan, és tudja ezt Caan is (Robert Deguerin), a korrumpálható big ász, ezért életre-halálra folyik a vér. Illetve nem is sok folyik, mert a csodafegyver (a szóban forgó) elektromágneses impulzussal valami majdnem súrlódásmentes pályájú lövedéket lő ki, és kis rést üt, de halálosat. A fegyver keresője, mint a röntgen, átlát a falon, de még Arnie máját is meg lehet vele vizsgálni. Nem tudom, haditechnika tekintetében mennyire áll meg ez a valóság talaján, de nem is akarom megtudni. A lényeg, hogy a Pentagon valószínűleg hamarosan előáll a gyorsított kontraszelektív Internacionáléval, élén Arnie lesz az elnök.
Főhősünknek ezúttal se egy hastalavista, baby, se egy I´ll be back, se egy bazmeg nem hagyja el a száját, csupán annyit mond: very nice, mindezt improvizatíve, nem a forgatókönyvírók rafinériájából. Rambo elbaszta, neki nem volt olyan gyors az agya, mint a bicepsze.
- sisso -
Eraser, színes, amerikai, 1996, 115 perc. Rendezte: Charles Russel; fényképezte: Adam Greenberg; szereplők: Arnold Schwarzenegger, Vanessa Williams, James Caan. Bemutatja az InterCom.
