Film: Klánterápia (Csak egy kis pánik)

  • - sisso -
  • 1999. július 29.

Zene

Pokoli vicces, de tényleg, amikor a klánvezér a pszichiáter vállára hajtja a fejét, és teli torokból zokog. Biztosan csak azért tűnik oltári nagy poénnak, mert a szorongásos sírógép maga Robert De Niro, akinek az alsó-bronxi akcentusáért, hibás fogsoráért, bibircsókjaiért és gyalázatos mimikájáért akkor is bemegy a néző a multigennybe, ha Harold Ramis vicces rendezéseiből (Golfőrültek, Idétlen időkig, Közös többszörös) egyébként már elege volna. Na jó, a viccek sem rosszak benne.

Pokoli vicces, de tényleg, amikor a klánvezér a pszichiáter vállára hajtja a fejét, és teli torokból zokog. Biztosan csak azért tűnik oltári nagy poénnak, mert a szorongásos sírógép maga Robert De Niro, akinek az alsó-bronxi akcentusáért, hibás fogsoráért, bibircsókjaiért és gyalázatos mimikájáért akkor is bemegy a néző a multigennybe, ha Harold Ramis vicces rendezéseiből (Golfőrültek, Idétlen időkig, Közös többszörös) egyébként már elege volna. Na jó, a viccek sem rosszak benne.

A történet valami világjobbító kései freudista sztori, furcsa módon anélkül, hogy trivializálná a New York-i gengsztervilág erőszakosságát. A végén mindenki elnyeri enyhített börtönbüntetését stb. A sok bumfordi olasz maffia összeülni készül negyven év után, hogy újra felossza a területeket az erőszakos szláv és a sunyi sárga gengek elszemtelenedése miatt. Nagyon bénák. Modernizálni kívánják a pizzaszagú, pocakos gépezetet anélkül, hogy nyomulnának az interneten. A főgépész Paul Vitti (De Niro), akit a nagy jövőtervezés közepette egyszer csak elővesznek a pánikrohamok. Maga sem akarja elhinni, hogy diligyógyászra van szüksége egy nem kevésbé szerencsétlen pszichológus, dr. Sobol (Billy Christal) személyében. Sőt ha kiderül a többi klán számára, hogy dilis, akkor hogyan vigye tovább a boltot? A macsók számára a szorongásnál csak az impotencia nagyobb szégyen. (Ennél rosszabb már csak az, ha kiderül róluk, mire betöltik a negyvenet, hogy buzik.) Viagrához folyamodni végképp leégés a haverok és az ágyas előtt, akit a macsó azért tart, mert mégis, milyen ciki lenne, ha a felesége elégítené ki azzal a szájával, amivel a gyermekeit csókolgatja.

A véletlen közúti incidens során megjelenő külvárosi pszichológus, hogy legyen neki is elég baja, felső East Side-i sztárpszichológus apjának árnyékában szenved végtelen unalmas középosztálybeli páciensekkel, akik közül a nők nagyjából azt sem tudják, hogy hol a csiklójuk. Jól egymásra találnak ezek ketten. Vitti aztán nem unalmas beteg, de milyen terápiát lehet alkalmazni egy vérbunkónál, aki az összes egészségügyi problémáit fegyverrel vagy cementtömbökkel oldotta meg addig? Miközben szépen végigvándorol a kamera New York összes autentikus olasz gengszterszínhelyén a Little Italy klubjaitól a brooklyni Bensonhurston át a Staten Island-i Todt Hillig, dr. Sobol kiismeri a maffia szokásait, megismerkedik saját problémáival, és kihozza a Vittiből a nyálazó gyermeket, ami azért sikerül annyira jól, mert Robert De Niro olyan alázattal és kéjesen játssza el saját maga paródiáját, hogy azt nevetés nélkül nem lehet megállni. Moziba kell járni.

- sisso -

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.