Film: Klánterápia (Csak egy kis pánik)

szerző
- sisso -
publikálva
1999/30. (07. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Pokoli vicces, de tényleg, amikor a klánvezér a pszichiáter vállára hajtja a fejét, és teli torokból zokog. Biztosan csak azért tűnik oltári nagy poénnak, mert a szorongásos sírógép maga Robert De Niro, akinek az alsó-bronxi akcentusáért, hibás fogsoráért, bibircsókjaiért és gyalázatos mimikájáért akkor is bemegy a néző a multigennybe, ha Harold Ramis vicces rendezéseiből (Golfőrültek, Idétlen időkig, Közös többszörös) egyébként már elege volna. Na jó, a viccek sem rosszak benne.

Pokoli vicces, de tényleg, amikor a klánvezér a pszichiáter vállára hajtja a fejét, és teli torokból zokog. Biztosan csak azért tűnik oltári nagy poénnak, mert a szorongásos sírógép maga Robert De Niro, akinek az alsó-bronxi akcentusáért, hibás fogsoráért, bibircsókjaiért és gyalázatos mimikájáért akkor is bemegy a néző a multigennybe, ha Harold Ramis vicces rendezéseiből (Golfőrültek, Idétlen időkig, Közös többszörös) egyébként már elege volna. Na jó, a viccek sem rosszak benne.

A történet valami világjobbító kései freudista sztori, furcsa módon anélkül, hogy trivializálná a New York-i gengsztervilág erőszakosságát. A végén mindenki elnyeri enyhített börtönbüntetését stb. A sok bumfordi olasz maffia összeülni készül negyven év után, hogy újra felossza a területeket az erőszakos szláv és a sunyi sárga gengek elszemtelenedése miatt. Nagyon bénák. Modernizálni kívánják a pizzaszagú, pocakos gépezetet anélkül, hogy nyomulnának az interneten. A főgépész Paul Vitti (De Niro), akit a nagy jövőtervezés közepette egyszer csak elővesznek a pánikrohamok. Maga sem akarja elhinni, hogy diligyógyászra van szüksége egy nem kevésbé szerencsétlen pszichológus, dr. Sobol (Billy Christal) személyében. Sőt ha kiderül a többi klán számára, hogy dilis, akkor hogyan vigye tovább a boltot? A macsók számára a szorongásnál csak az impotencia nagyobb szégyen. (Ennél rosszabb már csak az, ha kiderül róluk, mire betöltik a negyvenet, hogy buzik.) Viagrához folyamodni végképp leégés a haverok és az ágyas előtt, akit a macsó azért tart, mert mégis, milyen ciki lenne, ha a felesége elégítené ki azzal a szájával, amivel a gyermekeit csókolgatja.

A véletlen közúti incidens során megjelenő külvárosi pszichológus, hogy legyen neki is elég baja, felső East Side-i sztárpszichológus apjának árnyékában szenved végtelen unalmas középosztálybeli páciensekkel, akik közül a nők nagyjából azt sem tudják, hogy hol a csiklójuk. Jól egymásra találnak ezek ketten. Vitti aztán nem unalmas beteg, de milyen terápiát lehet alkalmazni egy vérbunkónál, aki az összes egészségügyi problémáit fegyverrel vagy cementtömbökkel oldotta meg addig? Miközben szépen végigvándorol a kamera New York összes autentikus olasz gengszterszínhelyén a Little Italy klubjaitól a brooklyni Bensonhurston át a Staten Island-i Todt Hillig, dr. Sobol kiismeri a maffia szokásait, megismerkedik saját problémáival, és kihozza a Vittiből a nyálazó gyermeket, ami azért sikerül annyira jól, mert Robert De Niro olyan alázattal és kéjesen játssza el saját maga paródiáját, hogy azt nevetés nélkül nem lehet megállni. Moziba kell járni.

- sisso -

Az InterCom filmje

szerző
- sisso -
publikálva
1999/30. (07. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...