Film: Különjárat (Jött egy busz)

  • - kovácsy -
  • 2003. október 23.

Zene

Nem tudom már, honnan jött és miért pont így, nem a busz, az ötlet a közös filmről, főszerepben a 78-assal, pedig a sajtó mindvégig rajta volt a történeten, beszámolók és nyilatkozatok, tudni lehetett, hogy ez már befejezte, az még forgat, amaz pedig meg is vágta a magáét. Itt az új filmrendező-nemzedék, borongós nyamnyogás helyett életerő, komplikált művészkedés helyett bele a közepébe, Sturm és Drang - gondolták sokan lelkesedve. Némi okkal egyébként, miután egy-egy elfogadható munka az asztalra lett téve, és sorakozni kezdtek fesztiváldíjak is. Adott volt hát a várakozás, előlegezve a bizalom.
Nem tudom már, honnan jött és miért pont így, nem a busz, az ötlet a közös filmről, főszerepben a 78-assal, pedig a sajtó mindvégig rajta volt a történeten, beszámolók és nyilatkozatok, tudni lehetett, hogy ez már befejezte, az még forgat, amaz pedig meg is vágta a magáét. Itt az új filmrendező-nemzedék, borongós nyamnyogás helyett életerő, komplikált művészkedés helyett bele a közepébe, Sturm és Drang - gondolták sokan lelkesedve. Némi okkal egyébként, miután egy-egy elfogadható munka az asztalra lett téve, és sorakozni kezdtek fesztiváldíjak is. Adott volt hát a várakozás, előlegezve a bizalom.

Ami viszont megszületett, abból az derül ki, hogy ha volt is valami kezdeti összebeszélés, -dolgozás, annak a végkövetkeztetése az volt, hogy csináljon mindenki azt, ami jólesik neki. A bevezető animáció (r.: Igor Lazin) utáni első szkeccs (r.: Schilling Árpád) első jelenete akár az összesen 100 perc szimbolikus összefoglalása is lehetne: várunk az esőben, várunk, nagy sokára jön a busz, aztán elmegy, mi meg várunk megint, aztán esetlegesen történik valami. Mert az egyes részekben ez az egyetlen közös: az esetlegesség, a véletlen megjelenése, valami különös egybeesés, váratlan baleset formájában. De leginkább az esetlegesség a maga tiszta valójában, mint állítmány és alany. Mindegyik részben van valami vicces vagy vadnak mondható ötlet, apró, odafigyelő finomság: női lábak izgalmas ínrezdülései (Török Ferenc), szárnyas Ikaroszként a Nap felé esetlenkedő busz-Ikarusok (Pálfi György), egy brutális baleset operahősökként dalra fakadó áldozatai és mentősei (Mundruczó Kornél) - már csak Bodó Viktort nem mondtam, legyen ő a meglepetés, lehet, hogy Gazsó György játéka az oka, de az ő egybeesés-láncolata szórakoztatott a legtovább, csak aztán még percekig tartott utána is, aminek az igazolásához valami masszívabb végkifejlet kellett volna.

A 78-as meg hol jön, hol nem, hol pedig nem is 78-as, a végállomása egy szebb-jobb háttér elé helyeződik át, szeszélyes utakon jár, akár a köztes animációk: viccesek, ja, csak nincs mit összekötniük, viszont el sem választanak. Öt rendező villantott valamit, ötletelgetett, duhajon játszi poénvadászaton mulatta ki magát a csoportos önfegyelem minden kényszere nélkül. Tulajdonképpen az ebből fakadó ellazultság a film egyetlen erénye. Ügyesen kivitelezett, öncéljukat öntudatosan követő helyzetgyakorlatok. Könnyed buli volt az egész, mindenki jól elvolt, beleértve a nézőt is, aki annyit mindenképpen kijelenthet, hogy nem fárasztották túl nagy ügyekkel, gondoktól terheletlenül térhetett nyugovóra.

- kovácsy -

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.