Film: Lefojtott melodráma (Simó Sándor: Franciska vasárnapjai)

  • 1997. április 10.

Zene

Cselédlány természetes gyereke az édes kis vörös, szolgálni viszik, elcsábítják őt is, de arra már nincs idő, hogy úgy maradjon: a gaz csábítót behívják munkaszolgálatra.

Cselédlány természetes gyereke az édes kis vörös, szolgálni viszik, elcsábítják őt is, de arra már nincs idő, hogy úgy maradjon: a gaz csábítót behívják munkaszolgálatra.

Aztán nagy hirtelen vége lesz a háborúnak, és akkor Gál Franciska mégis megesik: nem tud ellenállni a demokratikus rendőrség szirénhívásának. Aztán nagy hirtelen véget ér a demokrácia, a hősnőt a büntetés-végrehajtáshoz vezénylik, rendőrhatósági őrizetesekre (értsd: bírósági ítélet nélkül fogva tartottakra) vigyáz. Õk azok, akik nem értették meg az idők szavát. Majd jönnek melléjük, akik túl jól értették: az elvtársak. Franciskát pedig sorai közé szólítja az ávó. Aztán nagy hirtelen ´53 lesz, meghal a főbugris, enyhület jő - ha nem is akkora, hogy nagy nyilvánosság előtt büntetlenül ki lehessen vetkőzni a kék parolis egyenruhából, átöltözni piros váll-laposnak, és kéthetes kalauzként embert csempészni az ezerszer őrzött nyugati határon.

A Franciska vasárnapjai kétségbeesett versenyfutás az idővel, a politikai szélfúvás kergette történelmi korszakokkal, még inkább a szűkre szabott költségvetéssel. Egy percig se hihetjük, hogy Simó nem ismeri a kort, amelyről beszél, de ennyi pénzből nemhogy az éveket, még az évszakokat sem lehet utolérni. Az akciók rendre meghazudtolják a természetet, a történelmi időt vagy a legolcsóbb rekvizitek jelzik (pince, pár másodperc archív felvétel, a SZER műsorszignálja, vörös nyakkendő, fekete zászló), vagy ahol már erre sem futja, ott elmaszatolják.

Könnyű lenne azt mondani, hogy akinek nincs pénze, ne csináljon filmet. De Simó Sándor filmrendező, és tíz éve forgatott utoljára. Meg aztán a Franciska vasárnapjai nem is történelmi darab. Hanem szerelmes. A kis cselédlány története, aki beleszeret a tőle jóval idősebb csábítóba, Grósz Lajosba.

A Grósz családot széttépi a világégés, az asszony élőhalottként kerül haza, a kislányuk Kanadában köt ki. A férfi sorsa némiképp zavaros, a MUSZ után táborba vitték, ahol ´44-ben, úgymond, igen megnyájasodtak a pribékek (ez nyilván így lehetett, mert Lajos meglehetősen jó karban tér vissza). Ennél nem sokkal többet tudunk meg Franciska hétköznapjairól, rendőri, majd ávósi működéséről, nem derül ki, miért lép be a szervezetbe, és minek köszönheti előmenetelét - nyilván nem annak, hogy emberségesen bánik a nép ellenségeivel.

Úgy fest a dolog, hogy Franciska és Lajos nem is létezik, csak vasárnap. Nem hétköznapi, anakronisztikus kapcsolatuk - amelyben a férfi végig tegezi és fiamnak szólítja a lányt, aki viszont magázza őt; amelyben egy militáns rendszer katonája és egy egész habitusában rendszeridegen, kispolgári elem szereti egymást - bőven megérne egy filmet. Ez a film pedig melodráma lenne, de a kor - meg a korfestés kényszere - kihúzza alóla a teret, elszívja tőle a levegőt.

A Franciska vasárnapjai az emberi erőforrásból merít a legtöbbet. A színészekből. Azok nagyon jók Ujlaki Dénestől az utolsó epizodistáig. Szegények vagyunk, de jól élünk: alighanem példa nélkül áll a filmtörténetben, hogy két Oscar-díjas rendező, Jirí Menzel és Szabó István is vállalt egy-egy supporting szerepet. És játszik még Kerekes Éva, akinek mindent elhiszünk, még azt is, hogy az ávós is ember.

B. E.

Franciska vasárnapjai; színes, magyar, 1997; Simó Sándor regényéből írta Kőszegi Edit; rendezte: Simó Sándor; fényképezte: Kende János; zene: Novák János; szereplők: Ujlaki Dénes, Kerekes Éva, Jirí Menzel; bemutatja a Budapest Film


Simó Sándor filmjei

1963 Akkor este - rövid játékfilm

1964 Színe és fonákja - rövid játékfilm

1965 A próféta - rövid játékfilm

1966 Szürke barátság - dokumentumfilm

1967 Kovács János lakása - dokumentumfilm

1968 Bors - tévésorozat

1969 Szemüvegesek - játékfilm, Locarno: fődíj

1971 A legszebb férfikor - játékfilm

1975 Delila (Molnár F.) - tévéjátékfilm

1977 Apám néhány boldog éve - játékfilm, Berlin: FIPRESCI-díj

1979 A hőspincér (Feydeau) - tévéjátékfilm

1982 Viadukt - játékfilm

1987 Isten veletek, barátaim - játékfilm

1990 Fény-Képek - dokumentumfilm (Kőszegi Edittel és Surányi Andrással együtt)

1994 Vérvád - dokumentumfilm (Kőszegi Edittel és Surányi Andrással együtt)

1996 Wesselényi u. 13. - dokumentumfilm

1996 Franciska vasárnapjai - játékfilm

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.