Film: Lefojtott melodráma (Simó Sándor: Franciska vasárnapjai)

  • 1997. április 10.

Zene

Cselédlány természetes gyereke az édes kis vörös, szolgálni viszik, elcsábítják őt is, de arra már nincs idő, hogy úgy maradjon: a gaz csábítót behívják munkaszolgálatra.

Cselédlány természetes gyereke az édes kis vörös, szolgálni viszik, elcsábítják őt is, de arra már nincs idő, hogy úgy maradjon: a gaz csábítót behívják munkaszolgálatra.

Aztán nagy hirtelen vége lesz a háborúnak, és akkor Gál Franciska mégis megesik: nem tud ellenállni a demokratikus rendőrség szirénhívásának. Aztán nagy hirtelen véget ér a demokrácia, a hősnőt a büntetés-végrehajtáshoz vezénylik, rendőrhatósági őrizetesekre (értsd: bírósági ítélet nélkül fogva tartottakra) vigyáz. Õk azok, akik nem értették meg az idők szavát. Majd jönnek melléjük, akik túl jól értették: az elvtársak. Franciskát pedig sorai közé szólítja az ávó. Aztán nagy hirtelen ´53 lesz, meghal a főbugris, enyhület jő - ha nem is akkora, hogy nagy nyilvánosság előtt büntetlenül ki lehessen vetkőzni a kék parolis egyenruhából, átöltözni piros váll-laposnak, és kéthetes kalauzként embert csempészni az ezerszer őrzött nyugati határon.

A Franciska vasárnapjai kétségbeesett versenyfutás az idővel, a politikai szélfúvás kergette történelmi korszakokkal, még inkább a szűkre szabott költségvetéssel. Egy percig se hihetjük, hogy Simó nem ismeri a kort, amelyről beszél, de ennyi pénzből nemhogy az éveket, még az évszakokat sem lehet utolérni. Az akciók rendre meghazudtolják a természetet, a történelmi időt vagy a legolcsóbb rekvizitek jelzik (pince, pár másodperc archív felvétel, a SZER műsorszignálja, vörös nyakkendő, fekete zászló), vagy ahol már erre sem futja, ott elmaszatolják.

Könnyű lenne azt mondani, hogy akinek nincs pénze, ne csináljon filmet. De Simó Sándor filmrendező, és tíz éve forgatott utoljára. Meg aztán a Franciska vasárnapjai nem is történelmi darab. Hanem szerelmes. A kis cselédlány története, aki beleszeret a tőle jóval idősebb csábítóba, Grósz Lajosba.

A Grósz családot széttépi a világégés, az asszony élőhalottként kerül haza, a kislányuk Kanadában köt ki. A férfi sorsa némiképp zavaros, a MUSZ után táborba vitték, ahol ´44-ben, úgymond, igen megnyájasodtak a pribékek (ez nyilván így lehetett, mert Lajos meglehetősen jó karban tér vissza). Ennél nem sokkal többet tudunk meg Franciska hétköznapjairól, rendőri, majd ávósi működéséről, nem derül ki, miért lép be a szervezetbe, és minek köszönheti előmenetelét - nyilván nem annak, hogy emberségesen bánik a nép ellenségeivel.

Úgy fest a dolog, hogy Franciska és Lajos nem is létezik, csak vasárnap. Nem hétköznapi, anakronisztikus kapcsolatuk - amelyben a férfi végig tegezi és fiamnak szólítja a lányt, aki viszont magázza őt; amelyben egy militáns rendszer katonája és egy egész habitusában rendszeridegen, kispolgári elem szereti egymást - bőven megérne egy filmet. Ez a film pedig melodráma lenne, de a kor - meg a korfestés kényszere - kihúzza alóla a teret, elszívja tőle a levegőt.

A Franciska vasárnapjai az emberi erőforrásból merít a legtöbbet. A színészekből. Azok nagyon jók Ujlaki Dénestől az utolsó epizodistáig. Szegények vagyunk, de jól élünk: alighanem példa nélkül áll a filmtörténetben, hogy két Oscar-díjas rendező, Jirí Menzel és Szabó István is vállalt egy-egy supporting szerepet. És játszik még Kerekes Éva, akinek mindent elhiszünk, még azt is, hogy az ávós is ember.

B. E.

Franciska vasárnapjai; színes, magyar, 1997; Simó Sándor regényéből írta Kőszegi Edit; rendezte: Simó Sándor; fényképezte: Kende János; zene: Novák János; szereplők: Ujlaki Dénes, Kerekes Éva, Jirí Menzel; bemutatja a Budapest Film


Simó Sándor filmjei

1963 Akkor este - rövid játékfilm

1964 Színe és fonákja - rövid játékfilm

1965 A próféta - rövid játékfilm

1966 Szürke barátság - dokumentumfilm

1967 Kovács János lakása - dokumentumfilm

1968 Bors - tévésorozat

1969 Szemüvegesek - játékfilm, Locarno: fődíj

1971 A legszebb férfikor - játékfilm

1975 Delila (Molnár F.) - tévéjátékfilm

1977 Apám néhány boldog éve - játékfilm, Berlin: FIPRESCI-díj

1979 A hőspincér (Feydeau) - tévéjátékfilm

1982 Viadukt - játékfilm

1987 Isten veletek, barátaim - játékfilm

1990 Fény-Képek - dokumentumfilm (Kőszegi Edittel és Surányi Andrással együtt)

1994 Vérvád - dokumentumfilm (Kőszegi Edittel és Surányi Andrással együtt)

1996 Wesselényi u. 13. - dokumentumfilm

1996 Franciska vasárnapjai - játékfilm

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.