Film: Majdnem (Pascale Bailly: Isten nagy, én kicsi vagyok)

  • - csont -
  • 2002. június 27.

Zene

Kezdjük egy brutálissal: A művészetben nincs nagyobb különbség, mint a majdnem és a végigvitel közti differencia. Mondta a fiatal Lukács György. Ilyen majdnem-film a Pascale Baillyé, majdnem szép, majdnem okos, majdnem bölcs, majdnem mély, majdnem szellemes. Majdnem jó. De nem jó.
Kezdjük egy brutálissal: A művészetben nincs nagyobb különbség, mint a majdnem és a végigvitel közti differencia. Mondta a fiatal Lukács György. Ilyen majdnem-film a Pascale Baillyé, majdnem szép, majdnem okos, majdnem bölcs, majdnem mély, majdnem szellemes. Majdnem jó. De nem jó.

Pedig lenne mitől. Itt van rögtön Audrey Tautou, az új francia drámai szende, bájos, mint egy őzikebakfis, izgalmas, mint a couscous royal, rafinált, mint a töltött padlizsán. Csak hát túlzottan jolie a szentem, nem trés jolie, hanem trop jolie, ami olykor már baj. Mindig elábrándozik egy megoldhatatlan filozófiai kérdésen, mindig pikánsan fénylik az orrocskája, mindig gyöngyházasan csillog a szépen rakott fogsora, ha eltátja a száját a wunder-rabbi egyik bölcsességén. Mondhatni, csípőből hozza a sutácska naiv csirkét, de az Amélie után ez már unalmas. Viszont a legkevésbé sem unalmas partnere, a Francois-t játszó Edouard Baer, aki új a szakmában, de ez nem látszik rajta. Okos, éppen megfelelően jóképű és férfias. Remek a szemjátéka.

Nagyon jó a film ritmusa, remek a tempó, szépek a fények, a képek. Rec. megint kedvet kapott Párizshoz, pedig két éve már kezdte unni förtelmes jódolgában. És mégsem jó ez a film.

Már a sztori elhibázott, pontosabban túl sokat akar markolni, és a végén minden kicsúszik a kezéből. Isten és mi, az élet értelme, a szülőkkel való kapcsolat - és még sok más, ezek a film fő témái. Ez túlzás. És a végére aztán szét is esik a dolog annak rendje és módja szerint. Mivel nincs értelmes szerkezet - a történet a lány naplójának megzenésítése, ez a dramaturgia eleve mozaikossá teszi a filmet -, csak a körben forgás marad, bár a rendezőnő nyilván ezzel szeretné érzékeltetni, hogy Francois és Michelle kapcsolata reménytelen: se veled, se nélküled.

- csont -

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."