Lemez

Fischer Iván, Fesztiválzenekar

  • - csk -
  • 2015. május 3.

Zene

3 Classic Albums – ez a lakonikus címe a Decca sorozatának, melyben egy-egy világhírű előadótól vagy együttestől három, korábban napvilágot látott CD jelenik meg újra, közös dobozban, de az eredeti lemezek borítótervét megtartva. Reprezentatív vállalkozás, mely portrét tár a hallgató elé egy-egy előadói műhelyről. Magyar büszkeség: a kiválasztott művészek között találjuk Fischer Ivánt és a Budapesti Fesztiválzenekart három, nagy sikert aratott lemezével, melyek így, együtt, dióhéjban képet adnak a magyar zenetörténet néhány csúcsáról, illetve a „magyaros” egzotikum iránti érdeklődésről a 19. századi nyugati mesterek körében.

Annak idején a kritika megemlékezett már ezekről a felvételekről, most mégis jó egymás társaságában újra meghallgatni őket, részben, mert együtt többet mondanak, részben, mert meggyőzően mutatják a BFZ értékeit. Liszt Faust-szimfóniájában Fischer nagy lendületű, érzékeny zenélése a remek német tenorral, Hans-Peter Blochwitzcal és a feladata magaslatán álló Rádióénekkarral (karigazgató: Strausz Kálmán) szövetkezve azt mutatja meg, hogyan keveredett Liszt zenéjében nagyromantika és modernség, hogyan kapcsolódott gondolkodásmódja az európai hagyományhoz. A Bartók-interpretációk a zeneszerző két arcát villantják fel: az egyik profil azé a művészé, aki hazai (Magyar parasztdalok; Magyar képek; Erdélyi táncok) és külföldi (Román népi táncok; Román tánc zenekarra) folklórt dolgoz fel kisformák keretei között, olykor karakterdarabszerűen – a másik azé, aki kompromisszumot nem ismerőn avantgárd pantomimmal (A csodálatos mandarin) hökkenti meg korának közönségét. Brahms Magyar táncainak fűszere a vérbő kedély és a népies műdalhagyomány jelenlétének a kávéházi cigányzene stílus­elemeivel történő felerősítése, amelyben Lendvay Csócsi József és Lendvay József (hegedű), valamint Ökrös Oszkár (cimbalom) játéka segíti a BFZ ízesen játszó muzsikusait.

Decca, 3 CD

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.