Lemez

Fischer Iván, Fesztiválzenekar

  • - csk -
  • 2015. május 3.

Zene

3 Classic Albums – ez a lakonikus címe a Decca sorozatának, melyben egy-egy világhírű előadótól vagy együttestől három, korábban napvilágot látott CD jelenik meg újra, közös dobozban, de az eredeti lemezek borítótervét megtartva. Reprezentatív vállalkozás, mely portrét tár a hallgató elé egy-egy előadói műhelyről. Magyar büszkeség: a kiválasztott művészek között találjuk Fischer Ivánt és a Budapesti Fesztiválzenekart három, nagy sikert aratott lemezével, melyek így, együtt, dióhéjban képet adnak a magyar zenetörténet néhány csúcsáról, illetve a „magyaros” egzotikum iránti érdeklődésről a 19. századi nyugati mesterek körében.

Annak idején a kritika megemlékezett már ezekről a felvételekről, most mégis jó egymás társaságában újra meghallgatni őket, részben, mert együtt többet mondanak, részben, mert meggyőzően mutatják a BFZ értékeit. Liszt Faust-szimfóniájában Fischer nagy lendületű, érzékeny zenélése a remek német tenorral, Hans-Peter Blochwitzcal és a feladata magaslatán álló Rádióénekkarral (karigazgató: Strausz Kálmán) szövetkezve azt mutatja meg, hogyan keveredett Liszt zenéjében nagyromantika és modernség, hogyan kapcsolódott gondolkodásmódja az európai hagyományhoz. A Bartók-interpretációk a zeneszerző két arcát villantják fel: az egyik profil azé a művészé, aki hazai (Magyar parasztdalok; Magyar képek; Erdélyi táncok) és külföldi (Román népi táncok; Román tánc zenekarra) folklórt dolgoz fel kisformák keretei között, olykor karakterdarabszerűen – a másik azé, aki kompromisszumot nem ismerőn avantgárd pantomimmal (A csodálatos mandarin) hökkenti meg korának közönségét. Brahms Magyar táncainak fűszere a vérbő kedély és a népies műdalhagyomány jelenlétének a kávéházi cigányzene stílus­elemeivel történő felerősítése, amelyben Lendvay Csócsi József és Lendvay József (hegedű), valamint Ökrös Oszkár (cimbalom) játéka segíti a BFZ ízesen játszó muzsikusait.

Decca, 3 CD

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.