Lemez

Fülledtség

Romare: Love Songs: Part Two

  • - minek -
  • 2017. január 1.

Zene

A londoni Archie Fairhurst talán az utóbbi évek legtudatosabban építkező, magát és művét fokozatosan továbbfejlesztő elektronikus tánczenei producere.

A 3-4 évvel ezelőtti, figyelemre méltó EP-ktől mára eljutott második nagylemezéig, amellyel már rég nem csupán a Ninja Tune kiadó környékén számít az egyik legreménytelibb tehetségnek. A két évvel ezelőtti Projections albumon a nevét egy néhai afroamerikai művésztől kölcsönző Fairhurst leg­inkább a szinte már orgiasztikus hangminta-használatban tobzódott, szerzeményei alapos darabolás és radikális kollázstechnika révén készültek. A Love Songs: Part Two viszont sokkal többet tesz hozzá a továbbra is kézzelfogható hangmintákhoz.

Fairhurst a számok vázát maga játszotta fel, majd a kötelező szeletelés, összerázás, illesztés folyamatos munkafolyamata révén állított elő olyan elevenen lüktető darabokat, melyek abban az értelemben is nyitottak, hogy szinte a szemünk láttára épülnek fel. Sokszor csak az egyes darabok fináléjában lesz egyértelmű, hogy mi célt szolgáltak a poentírozva elhintett zenei motívumok és hurkok. Romare – akit némi alappal hasonlítgatnak jeles detroiti elődeihez, Moodymannhez, sőt Theo Parrish-hez – egyfajta rendhagyó furadiszkót, többnyire 4/4-ben lüktető, felismerhető house-elemekre épülő, de a kompozíciós technika miatt attól elrugaszkodó darabokat készít. Az inkább lassú vagy középtempós számokban azonban annyi a játékosság és a monotóniából jó értelemben kizökkentő kóbor motívum, hogy a befogadó szinte kényszeresen próbálja követni azok kibontakozását és felfejteni az egyes számokban zajló vad (valójában itt tényleg intelligensen tervezett) evolúció értelmét. Romare ugyanolyan magabiztosan tud bluesos, soulos töredékekből, hurkokból építkezni, mint diszkós-funkys basszusgrúvokból – mondjuk az így készült Who Loves You? a talán legdirektebb módon dj-szettbe illeszthető szerzemény a lemezen. Az érzéki lüktetés és a forró hangulat visszaigazolja a lemez címének ígéretét: mire az utolsó, vibrafonnal körített Billie Holiday-hangmintára épülő szám is lepereg, egy szórakoztató zeneóra keretében végigvettük és kibelezve megkaptuk a szerelmes dalok teljes téma- és motívumkészletét.

Ninja Tune/Neon Music, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.