Lemez

Fülledtség

Romare: Love Songs: Part Two

  • - minek -
  • 2017. január 1.

Zene

A londoni Archie Fairhurst talán az utóbbi évek legtudatosabban építkező, magát és művét fokozatosan továbbfejlesztő elektronikus tánczenei producere.

A 3-4 évvel ezelőtti, figyelemre méltó EP-ktől mára eljutott második nagylemezéig, amellyel már rég nem csupán a Ninja Tune kiadó környékén számít az egyik legreménytelibb tehetségnek. A két évvel ezelőtti Projections albumon a nevét egy néhai afroamerikai művésztől kölcsönző Fairhurst leg­inkább a szinte már orgiasztikus hangminta-használatban tobzódott, szerzeményei alapos darabolás és radikális kollázstechnika révén készültek. A Love Songs: Part Two viszont sokkal többet tesz hozzá a továbbra is kézzelfogható hangmintákhoz.

Fairhurst a számok vázát maga játszotta fel, majd a kötelező szeletelés, összerázás, illesztés folyamatos munkafolyamata révén állított elő olyan elevenen lüktető darabokat, melyek abban az értelemben is nyitottak, hogy szinte a szemünk láttára épülnek fel. Sokszor csak az egyes darabok fináléjában lesz egyértelmű, hogy mi célt szolgáltak a poentírozva elhintett zenei motívumok és hurkok. Romare – akit némi alappal hasonlítgatnak jeles detroiti elődeihez, Moodymannhez, sőt Theo Parrish-hez – egyfajta rendhagyó furadiszkót, többnyire 4/4-ben lüktető, felismerhető house-elemekre épülő, de a kompozíciós technika miatt attól elrugaszkodó darabokat készít. Az inkább lassú vagy középtempós számokban azonban annyi a játékosság és a monotóniából jó értelemben kizökkentő kóbor motívum, hogy a befogadó szinte kényszeresen próbálja követni azok kibontakozását és felfejteni az egyes számokban zajló vad (valójában itt tényleg intelligensen tervezett) evolúció értelmét. Romare ugyanolyan magabiztosan tud bluesos, soulos töredékekből, hurkokból építkezni, mint diszkós-funkys basszusgrúvokból – mondjuk az így készült Who Loves You? a talán legdirektebb módon dj-szettbe illeszthető szerzemény a lemezen. Az érzéki lüktetés és a forró hangulat visszaigazolja a lemez címének ígéretét: mire az utolsó, vibrafonnal körített Billie Holiday-hangmintára épülő szám is lepereg, egy szórakoztató zeneóra keretében végigvettük és kibelezve megkaptuk a szerelmes dalok teljes téma- és motívumkészletét.

Ninja Tune/Neon Music, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.