mi a kotta?

Furcsa bagoly vala

  • mi a kotta
  • 2017. április 9.

Zene

„A mesterség nála igen nagy, erőlködése túlfeszített. Periódusai oly bonyolultak, hogy a hallgató nehezen érzi, hol kezdődnek, hol végződnek, dallamai túl díszesek, olyan hatást tesznek, mint egy örökös virágbimbó, mely nem tud kivirágzani, mint egy 13 éves leány, ki az Istennek igen kedves teremtése lehet, de mégis sajnálnók, ha nem nőne nagyobbra. Mendelssohn zenei fogásai kombináltak. Kidolgozásaiban sokszor úgy beleszeret a szerkesztésbe, mintha csak magának csinálná tanulmány céljából dolgozatnak. Ezért művei minden elméleti értékük mellett nem lesznek népszerűek.”

A nagy szakállú Brassai Sámuel, „az utolsó erdélyi polihisztor” írt ily figyelemreméltóan blőd dolgokat Mendelssohnról alig pár évvel a német romantikus halála után. S mert Mendelssohn kedves témája volt a bácsinak, újabb néhány év elteltével másféle, bár nem kevésbé vitatható véleményét is papírra vetette róla:

„Mendelssohn furcsa bagoly vala. Senki sem bírt azzal a képességgel, mint ő: azzal, hogy amit zenéjével akart mondani, úgy beletette kottáiba, hogy aki műveit szabatosan játssza árnyalatokkal és helyes hangsúllyal, az többnyire a bennük rejlő lelket is világosságra hozza, mélyebb kutatásra ritkán van nála szükség.”

A héten egy sor koncerten hallgathatjuk majd e nem is annyira furcsa bagoly zenéjét. Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar három bérleti hangversenyén például Mendelssohn meglehetős népszerűségre vergődött 4. (Olasz) szimfóniája hangzik majd fel a mahleri Dal a Földről társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, március 16. és 17., háromnegyed nyolc, ill. 19., fél négy). Aligha képzelhetünk el kontrasztosabb műsort, írják a szervezők, és ez esetben ugyanez mondható el Joshua Bell és a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának vendégjátékáról is, hiszen ott is Mahler kerül Mendelssohn mellé: e-moll hegedűverseny és Mahler Ötödik lesz a program (Zeneakadémia, március 12., fél nyolc). No, és Mendelssohn egyik kórusművét ott találjuk a legendás lipcsei Tamás-templom Fiúkórusának keddi műsorán is, Schütz, Brahms, Reger és természetesen Bach műveinek társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, március 14., fél nyolc).

Idén márciusban volt Kodály Zoltán halálának félszázados évfordulója, és ennek okán és apropóján 2017-ben alighanem újra nekigyürkőzik majd a magyar zenei élet a kodályi örökségnek. A helyénvaló és sikert érdemlő törekvéssorozatból most a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjét említhetjük, ahol is Liszt és Bartók szerzeményei nyomában szólal majd meg a Felszállott a páva variációsorozata (Zeneakadémia, március 14., fél nyolc). Másként, de ugyancsak „ügyet” jelenthet számunkra a Concerto Budapest pénteki hangversenye, ahol is Kelemen Barnabás Mozart-hegedűversenyt fog eljátszani, elhangzik majd egy Dvořák-szimfónia, a Hetedik, valamint Stravinsky Pulcinella-szvitje (Zeneakadémia, március 17., fél nyolc). A karmester pedig a mexikói Alondra de la Parra lesz (képünkön), vagyis egy női karmester, ami érthetetlen módon, de bizony mindmáig ritka jelenség a koncertdobogón.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.