rés a présen

„Generációs híd”

  • rés a présen
  • 2022. július 13.

Zene

Valde Orsolya, Jazzpiknik

rés a présen: Az idén tizedszer rendeztek Jazzpikniket. A program kezdetben a tömegfesztiválok alternatíváját kínálta. Ma is?

Valde Orsolya: Szerencsére nincs terjeszkedési lehetőségünk, Paloznak akkora, amekkora, és nem is érné meg nagyobbra tervezni. Szeretem, hogy ekkora, mindent elérek a kezemmel, így marad bensőséges az atmoszférája. Előadói tekintetben sajnálom néha, hogy kicsi a nagyszínpad kapacitása, mert jó lenne nagyobb neveket is hívni, de csak nagyon drága jegyárak mellett érné meg felléptetni őket, amitől azért tartunk.

rap: Vannak „korszakai” a rendezvénynek?

VO: Volt a Jazzpiknik hőskora, amikor még nagyon pici volt, mi pedig nagyon dilettánsok, iszonyú sokat nevettünk az akkor még összesen egy kollégámmal. A második korszaknak a 2014–2017-et mondanám, ekkor nagyot álmodtunk, és véres verejtékkel tanultuk a szakmát. Már volt nagyszínpadunk; kisszínpad kis probléma, nagyszínpad nagy probléma. A fellendülés korszakának a 2017-től máig terjedő időszakot hívnám, mert 2017-ben volt az első telt házas koncertünk, és úgy látom, akkor kerültünk fel a fesztiváltérképre. Bár egy évre megállított minket a járvány, mégis úgy érzem, hogy a 2021-es volt a legsikeresebb, legjobb hangulatú Jazzpiknik. Remélem, az idei ezt is felül tudja múlni, hiszen most lesz a 10. szülinapunk.

rap: Mikor és kivel indul az idei buli?

VO: Augusztus 4. és 6. között tartjuk az idei Jazzpikniket, és a nagyszínpadon Richard Bonával kezdünk az igazi dzsesszrajongók kedvéért. Utána az eddigi legnagyobb sztárunk, Emeli Sandé lép fel, akire azért esett a választásunk, mert nem retró sztár és többgenerációs slágerei vannak, amelyeket a tiné­dzserek is hallgatnak. Sok fiatal is jár már hozzánk, így nekik is szerettünk volna kedvezni, nem csak a szüleiknek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.