mi a kotta?

A katona története

  • mi a kotta
  • 2022. július 13.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/28. hétre

A 20. század nagy köpönyegforgatója, Igor Stravinsky nemzeti romantikusként indult, hogy aztán a barbár inspirációk – na meg az Orosz Balett erjedt szívű impresszáriója, Szergej Gyagilev – hatására kitérítse medréből a zenetörténetet a Tavaszi áldozattal. Azt gondolnánk, egy zeneszerző életében egyetlen stílusváltás is épp elegendő, de Stravinsky, aki előbb francia lett, majd svájci, s később amerikai, valódi világpolgár, kényes orrával mindig kiszimatolta az újat: barbaristából neoklasszicista, utána szerialista lett, s közben fáradhatatlanul alakította a világpolgárt. „Az európaiak imádják a főtábornokokat és a Führereket, nekem megteszi Truman elnök is” – zengte elegánsan, miután Amerikába vándorolt. Stravinsky szeretett átváltozni, szeretett üres edény lenni: a zenéről is inkább anyagként gondolkodott, és nem nyelvként, főleg nem morálként. „Úgy tartom, a zenének alapvető természetéből fakadóan nincs hatalma, hogy bármit kifejezzen, sem érzést, se elmeállapotot, sem belső hangulatot vagy természeti jelenséget stb. A kifejezés soha nem volt inherens része a zenének” – hangzott különc vélekedése. Egyszer, miután napokig nyűglődött egy neki sehogy sem tetsző harmóniával, emlékezetes álmot látott: „Álmodtam erről a hangközről. Gumírozott anyaggá vált, amely az általam komponált két hangjegy között feszül, de a két hangjegy alatt, mindkét oldalon egy-egy tojás lapult, hatalmas, here formájú tojások. Zselés tapintásuk volt (meg is tapintottam őket)… Úgy ébredtem, hogy tudtam, a hangközöm helyes.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”