Lemez

Georgia Anne Muldrow: Overload

  • - minek -
  • 2018. december 15.

Zene

A folyton fortyogó Los Angeles-i zenei színtér sosem szűkölködött tehetségekben, Georgia Ann Muldrow pedig már régen nem pusztán ígéret. Az elmúlt bő évtizedben (pontosabban, 2006 óta) másfél tucat albumon megjelent zenéivel – legalábbis kollégái, kritikusai és laikus rajongói szerint – forradalmasította, és a 21. századra érvényesen újradefiniálta a soult. Az r&b-ből, jazzből, több merőkanál afrofuturizmusból, hiphopból, illetve Sun Ra, Erykah Badu, Madlib, Roberta Flack és Nina Simone hatásaiból összerakott programja minden pillanatban izgalmas és meglepő, miközben meghökkentően melodikus és lüktető groove-okban is gazdag.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az idén megtalálta magának az ideális ki­adót, a zenéjéhez értő kézzel nyúló producereket, így az Overloadot máris a legjobbak között emlegethetjük. A konstruktivista rhythm and blues műfaji konvencióira fittyet hányó mester a maga módján viszonylag „popérzékeny” lemezt készített, de azért ne várjunk tőle zenetévé-kompatibilis slágereket.
A szokatlan hangszerelésű, takarékos szerkesztésű dalok rafinált muzikalitása és a lenyűgöző vokális produkció mégis módfelett hatásos amalgám. Muldrow dalszerzőként is remek, közreműködőként pedig – számos érdemdús producer társaságában – maga mellett tudhatja férjét és alkotótársát, Dudley Perkinst, sőt saját szerzeményein túl nem habozott elővenni egy ma is érvényes soulklasszikust, a You Can Always Count on Me-t a The Gap Bandtől, mert neki még ez is nagyszerűen áll.

Brainfeeder/Neon Music, 2018


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.