Lemez

Georgia Anne Muldrow: Overload

  • - minek -
  • 2018. december 15.

Zene

A folyton fortyogó Los Angeles-i zenei színtér sosem szűkölködött tehetségekben, Georgia Ann Muldrow pedig már régen nem pusztán ígéret. Az elmúlt bő évtizedben (pontosabban, 2006 óta) másfél tucat albumon megjelent zenéivel – legalábbis kollégái, kritikusai és laikus rajongói szerint – forradalmasította, és a 21. századra érvényesen újradefiniálta a soult. Az r&b-ből, jazzből, több merőkanál afrofuturizmusból, hiphopból, illetve Sun Ra, Erykah Badu, Madlib, Roberta Flack és Nina Simone hatásaiból összerakott programja minden pillanatban izgalmas és meglepő, miközben meghökkentően melodikus és lüktető groove-okban is gazdag.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az idén megtalálta magának az ideális ki­adót, a zenéjéhez értő kézzel nyúló producereket, így az Overloadot máris a legjobbak között emlegethetjük. A konstruktivista rhythm and blues műfaji konvencióira fittyet hányó mester a maga módján viszonylag „popérzékeny” lemezt készített, de azért ne várjunk tőle zenetévé-kompatibilis slágereket.
A szokatlan hangszerelésű, takarékos szerkesztésű dalok rafinált muzikalitása és a lenyűgöző vokális produkció mégis módfelett hatásos amalgám. Muldrow dalszerzőként is remek, közreműködőként pedig – számos érdemdús producer társaságában – maga mellett tudhatja férjét és alkotótársát, Dudley Perkinst, sőt saját szerzeményein túl nem habozott elővenni egy ma is érvényes soulklasszikust, a You Can Always Count on Me-t a The Gap Bandtől, mert neki még ez is nagyszerűen áll.

Brainfeeder/Neon Music, 2018


Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.