Lemez

Georgia Anne Muldrow: Overload

  • - minek -
  • 2018. december 15.

Zene

A folyton fortyogó Los Angeles-i zenei színtér sosem szűkölködött tehetségekben, Georgia Ann Muldrow pedig már régen nem pusztán ígéret. Az elmúlt bő évtizedben (pontosabban, 2006 óta) másfél tucat albumon megjelent zenéivel – legalábbis kollégái, kritikusai és laikus rajongói szerint – forradalmasította, és a 21. századra érvényesen újradefiniálta a soult. Az r&b-ből, jazzből, több merőkanál afrofuturizmusból, hiphopból, illetve Sun Ra, Erykah Badu, Madlib, Roberta Flack és Nina Simone hatásaiból összerakott programja minden pillanatban izgalmas és meglepő, miközben meghökkentően melodikus és lüktető groove-okban is gazdag.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az idén megtalálta magának az ideális ki­adót, a zenéjéhez értő kézzel nyúló producereket, így az Overloadot máris a legjobbak között emlegethetjük. A konstruktivista rhythm and blues műfaji konvencióira fittyet hányó mester a maga módján viszonylag „popérzékeny” lemezt készített, de azért ne várjunk tőle zenetévé-kompatibilis slágereket.
A szokatlan hangszerelésű, takarékos szerkesztésű dalok rafinált muzikalitása és a lenyűgöző vokális produkció mégis módfelett hatásos amalgám. Muldrow dalszerzőként is remek, közreműködőként pedig – számos érdemdús producer társaságában – maga mellett tudhatja férjét és alkotótársát, Dudley Perkinst, sőt saját szerzeményein túl nem habozott elővenni egy ma is érvényes soulklasszikust, a You Can Always Count on Me-t a The Gap Bandtől, mert neki még ez is nagyszerűen áll.

Brainfeeder/Neon Music, 2018


Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.