Koncert

Oláh Szabolcs

Zene

Oláh Szabolcs szerzeményeit a Modern Art Orchestra a gitáros közreműködésével játszotta el, ám a meghirdetett lemezbemutató elmaradt. Fekete-Kovács Kornél zenekarvezető kicsit poénkodott is azon, hogy harmadszor fordul velük elő, hogy egy még csak készülő lemezt mutatnak be. Most éppen Oláh Winding Road című leendő albumát, ami különben magától értetődő, hiszen a gitáros alapító tagja volt a MAO-nak, bár öt évig maradt csak a big bandben. De a kapcsolatuk továbbra is zavartalan; olyannyira, hogy Oláh úgy ült le utódja, Komjáthy Áron mellé a koncerten, mintha minden big bandben két gitáros volna.

A MAO a kezdetektől, azaz 13 éve tudatosan a zeneszerzés és a hangszerelés összekapcsolásával építkezik, és ezt Oláh Szabolcs kompozícióira is alapozza. A gitáros termékeny komponista, három év alatt három szerzői lemezt adott ki (Gleam, 2015; Álomösvény, 2016; Message from the Sun, 2017), bár ezekről csak mindössze egy számot, a Synchronicityt játszották el. Ennek, illetve a Sorrow of the Witness, és a Soul Food című daraboknak a legnagyobb erőssége a történetmesélés – a szerzőnek a négysoros vagy más alap dalforma nem börtön, éppenséggel lubickol benne. De a dalai amúgy is lendületes, jól követhető, sőt magával ragadó melódiák, a big band hangszerelés pedig jól ellensúlyozza a mélázóbb részeket is. Oláh dallamai Gershwin, Legrand és Mintzer erényeivel felszerelkezve folyékonyan ömlenek, míg a MAO minden szólistája és minden szekciója, apait-anyait belead.

BMC koncertterem, november 11.


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.