Szintén zenész, avagy egy szabálytalanul kiosztott állami ösztöndíj

Zene

Az idei Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíjat elnyerő Szenthelyi Krisztián énekes valójában nem pályázhatott volna az állami elismerésre. Ráadásul azt követően is Fischer-ösztöndíjasként hirdette magát, hogy felszólították a támogatás visszafizetésére.

Szeptember végén a Zeneakadémián tehetséges fiatal hegedűsök adnak gálakoncertet, ezen Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész osztályának hallgatói mutatják meg hangszeres tudásukat. A koncerten az ország egyik legnagyobb zeneiesemény-gyűjtő és jegyértékesítő oldala szerint közreműködik Szenthelyi Krisztián „Fischer Annie-ösztöndíjas, Kodály-díjas bariton” is.

Csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) augusztus 12-én Fülöp Péter helyettes államtitkár által szignózott dokumentuma szerint a minisztérium felszólította az illetékeseket Szenthelyi Krisztián Fischer Annie-ösztöndíj-támogatásának semmissé nyilvánítására. Egy bejelentésre indított jogi vizsgálat után az Emmi ugyanis megállapította: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény értelmében Szenthelyi „döntéshozó közeli hozzátartozójaként nem pályázhatott volna”. 2020 márciusában ifjabb Szenthelyi úgy kapta meg a komolyzenei tehetségeket támogató egyik legfontosabb ösztöndíjat, hogy a pályázatok között válogató kuratóriumnak tagja volt az édesapja, Szenthelyi Miklós. Nyáron ez feltűnt a minisztériumnak, de az ifjú bariton még szeptember közepén is ezzel hirdeti magát és koncertjeit hivatalos Facebook-oldalán.

Szenthelyi Facebook-oldala, mielőtt megkérdeztük az ösztöndíjról

Szenthelyi Facebook-oldala, mielőtt megkérdeztük az ösztöndíjról szeptember 14-én

Fotó: Szenthelyi hivatalos Facebook

Díj és díjazott

Három állami ösztöndíj segíti a fiatal komoly- és jazz-zenei tehetségek kibontakozását: a Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíj, a fiatal zeneszerzőket-zenetudósokat támogató Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíj, valamint a háromszoros Kossuth-díjas zongoristáról, Fischer Annie-ról elnevezett elismerés, amelyet fiatal hangszeres és énekes szólisták kaphatnak meg. Aki ez utóbbit elnyeri, egy éven keresztül kap havi bruttó 200 ezer forintot, amiért cserébe 10 honorárium nélküli fellépést kell vállalnia. Az ösztöndíjak pénzügyi lebonyolítását az Emmi felkérésére a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK), szakmai lebonyolítását a Filharmónia Magyarország végzi. Fischer Annie-ösztöndíjból osztanak ki a legtöbbet, tavaly és az idén is 14-et; van, aki megosztva kapja a díjat, mások egyedül – Szenthelyi az utóbbi kategória volt. A pályázatok között a minisztérium kinevezte 8 fős szakmai kuratórium válogat, a grémium idén és tavaly is ugyanaz volt: Beregi András (a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. munkatársa), Ács Péter (a Magyar Hangversenyrendezők és Művészeti Ügynökségek Egyesület elnöke), Kreutz Péter (a Filharmónia Magyarország munkatársa), Fekete Gyula (a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke), Szamosi Szabolcs (a Filharmónia Magyarország igazgatója), Szenthelyi Miklós (a Magyar Zenei Előadóművészek Társaságának elnöke), Fülei Balázs (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének vezetője) és Lendvai György (a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója).

Az idei énekes díjazott Szenthelyi Krisztián a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves hallgatójaként kapta meg a díjat év elején. Bretz Gábor operaénekes osztályába jár, Wikipédia-oldala szerint Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész és Faludi Judit Liszt Ferenc-díjas csellóművész fia. Megtudhatjuk még róla, hogy volt statiszta a Virtuózokban, példaképe Miklósa Erika operaénekesnő, visszatérő fellépő a Mátyás-templomban, rendszeresen feltűnik Mága Zoltán vagy a Magyar Virtuózok Kamarazenekar koncertjein, és fellépett már Oroszországban, Litvániában, továbbá a Roszatom által rendezett gálaesten is az Operettszínházban.

Szenthelyi úgy kapta meg szabálytalanul az elismerést, hogy a még februári határidővel az év elején kiírt pályázat felhívása szerint a munkaterveken túl minden jelentkezőnek mellékelnie kell összeférhetetlenségi és érintettségi nyilatkozatot.

Reakcióidők

A Narancs szerkesztőségéhez eljutott augusztus 12-i minisztériumi levél szerint az Emmi felszólította a MANK-ot a Szenthelyi Krisztiánnal kötött támogatási szerződés semmissé nyilvánítására és a támogatás kamattal növelt összegének visszakövetelésére. Egy másik, augusztus végi minisztériumi levél szerint pedig a MANK a szerződésbontás során tájékoztatta Szenthelyit arról, hogy nem jogosult a „Fischer Annie-ösztöndíjas” cím használatára. „A napokban telefonon kértük a MANK-ot, ismételten tájékoztassa Szenthelyit arról, hogy a címet nem használhatja” – áll a levélben.

Szenthelyi Krisztiánt szeptember 14-én kérdeztem meg arról, hogy saját értelmezése szerint jogszerűen használja-e a Fischer Annie-ösztöndíjas címkét, például akkor, amikor Facebook-borítóképén ezzel hirdeti magát és tevékenységét. A bariton pár órával később lecserélte az oldal borítóját, így most már az látható, hogy Arnold Schwarzeneggerrel kezet fog, és az oldal leírásából is eltűnt Fischer Annie neve. Egyéb választ nem kaptam.

Két nappal később kérdeztem meg újra Szenthelyit arról, hogy visszafizette-e már a kiutalt ösztöndíjtételeket, és mit gondol a Fischer Annie-ösztöndíjas megnevezésről, ami a Wikipédia-oldalán olvasható – válasz ezúttal sem érkezett, de másnapra eltűnt a megnevezés onnan is. Maradt a Kodály-díjas megnevezés, ami valójában az Országos Gregor József Énekverseny különdíját jelenti.

A MANK-ot arról kérdeztem, mi az álláspontjuk az ügyről, hol tart a kommunikáció a szervezet és Szenthelyi között, illetve van-e lehetőség másnak kiosztani a szabálytalanul megítélt állami ösztöndíjat. A szervezet megerősítette, hogy felszólították Szenthelyit a visszafizetésre, azt azonban nem árulták el, hogy ez már megtörtént-e, ahogy arról sem írtak semmit, kiosztható-e másnak a támogatás.

Az ifjú énekes oldalán jelenleg is látható egy augusztus 23-i és egy szeptember 19-i koncert plakátja, és mindkettőn „Fischer Annie-ösztöndíjasként” tünteti föl magát. Elérhető az a májusi bejegyzés is, amelyben a bariton az ösztöndíj elnyerését bizonyító – Fekete Péter államtitkár, Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország igazgatója által szignózott – oklevéllel büszkélkedik.

Frissítés, szeptember 23. 15:05: Cikkünk megjelenése utáni órákban mind az előző bekezdésben említett oklevél, mind a fentebb említett plakátok eltűntek az énekes Facebook-oldaláról. Képként így is meg tudjuk mutatni őket, hiszen amikor megkérdeztük Szenthelyit szeptember 14-én, rögzítettük a bejegyzéseket.

false

false

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.