Pincétől a padlásig kerestük, végül megtaláltuk...

...a hangot: brutálisan erős zenei melléklet a Magyar Narancsban: vágtában komponáló csodakamasz, oltárra emelt szent ihlet, komolyzene és politika.

Szokásunkhoz híven ősszel jelentkezünk klasszikus zenei mellékletünkkel. Beszélgettünk Gőz Lászlóval, a BMC vezetőjével és tulajdonosával a múzsák szerepéről a zenetörténetben, írtunk Alan Walker Hans von Bülow-könyvéről, illetve a világ lustájáról, vagyis a komolyzene nagy nevettetőjéről, Rossiniról.

Íme egy kis ízelítő:

„Kurtágék a ház nagyszülei lettek”

Az öt évvel ezelőtt új épületbe költözött, most húszéves BMC a koncertekkel, előadásokkal, könyvtárral, információs központtal, kurzusokkal és lemezkiadással nagyon hamar az egyik legjelentősebb zenei helyszínné vált Budapesten. Otthont ad az Eötvös Péter Alapítványnak, és itt fejezte be egyetlen operáját Kurtág György. És a történet folytatódik.

Gőz Lászlóval, a BMC vezetőjével és tulajdonosával Rácz Judit beszélgetett. Többek között ilyesmikről:

GL: Eddig minden kormány nyitottan fogadott, a BMC-t mindig elismerték. Nem rejtem véka alá, hogy a baráti köröm nem kormányközeli emberekből áll, de azt se, hogy a jelenlegi kormány tett értünk a legtöbbet. De nem azért, mert én politizálok – egy ilyen intézményt nem lehet úgy fenntartani, hogy mindenkitől megkérdezem, kire szavazott. Engem az érdekel, hogyan hegedül, hogyan tanít, milyen zenét ír. Ezt a távolságtartást a BMC mindig meg tudta őrizni. Értelmes emberekkel mindig megtaláltam a hangot, és tőlem soha egyetlen kormány nem kért vissza semmit. A BMC mostani épülete 2,5 milliárdba került, ebbe 500 milliót adott ez a kormány, de azóta se emelte föl senki a telefont, hogy adjak ezt, vagy léptessem föl azt. Hozzáteszem, ez az elmúlt 22 évben mindig így volt.

 

Fotó: Siórét

Az inspiráló személy, avagy múzsák a zenetörténetben

Kétségtelen, hogy a modern múzsakultusz a maga kifejlett alakjában a romantika terméke, hiszen ez a korszak engedte szabadjára a regényes képzeletet és vele az érzelmeket, s ennek képviselői vallották leginkább, hogy a művészet inspiráció dolga. Ismerjük Dylan Thomas megfogalmazását (Illyés Gyula magyar fordításában): „szakmám vagy a szent ihlet szerint”. A romantika, a 19. század a „szent ihletet” emelte oltárra, előtte azonban a 18. század, a barokk, majd a klasszika korszaka még úgy vélte, a művészet mesterség (szakma), amelyben a tudás, a fegyelem, az alkalmazkodás a döntő, megrendelések vannak, feladatok, amelyeket a muzsikus határidőre teljesít, legyen bár a megírandó lecke opera, kantáta vagy éppen szonátasorozat. Volt-e, lehetett-e ilyen prózai körülmények között a zeneszerzőknek „múzsájuk”? (Csengery Kristóf)

A modern zongorista születése

Alan Walker: Hans von Bülow

Grandiózus Liszt-életrajza után Alan Walker a zeneszerző pályájának egyik legfontosabb mellékalakját, Hans von Bülow-t mutatja be. Teljes portrét kíván festeni, amolyan kritikai életrajzot adni, amely egységben ábrázolja a művész életét és tevékenységét, ráadásul nem feledkezik meg utóéletéről sem. Ám ez szerfölött bonyolult, hiszen Bülow is elmondhatta volna magáról, amit Füst Milán: „életrajzom nincs is, csak munkarajzom van.” (Bán Zoltán András)

A világ lustája

150 éve halt meg a komolyzene nagy nevettetője, Gioachino Rossini

Volt vágtában komponáló csodakamasz és ínyenc haspók, a világsiker nagyiparosa és korán nyugállományba vonult magánzó. Egy folytonosan újra felfedezett operai életmű könnyű kezű megalkotója – à la Rossini.

A nyitányai, a crescendós fináléi, no meg a libamájas, szarvasgombás konyhai kreációi előtt majd’ mindenki leborul, de sokan még ezt az elismerést is képesek némi megrovással elegyíteni. A léhaság és a cinizmus vádja korán Rossini kísérőjéül szegődött, s következetesen kitart mellette utóéletében is. Zenéjének és operadramaturgiájának gyanúsan kedélyes sokértelműsége és illúziótlan derűje néha még ma is túlontúl frivolnak és modernnek hat. 150 esztendeje halott, ám valóság- és emberismeretben Rossini még mindig előttünk jár. (László Ferenc)

Bőséges programajánló egészen az év végéig.

A Hangadó-mellékletet az e heti lapszámunkban találják. Keressék a lapot az újságárusoknál vagy vásárolják meg online a Dimag oldalán!