Pincétől a padlásig kerestük, végül megtaláltuk...

  • narancs.hu
  • 2018. október 11.

Zene

...a hangot: brutálisan erős zenei melléklet a Magyar Narancsban: vágtában komponáló csodakamasz, oltárra emelt szent ihlet, komolyzene és politika.

Szokásunkhoz híven ősszel jelentkezünk klasszikus zenei mellékletünkkel. Beszélgettünk Gőz Lászlóval, a BMC vezetőjével és tulajdonosával a múzsák szerepéről a zenetörténetben, írtunk Alan Walker Hans von Bülow-könyvéről, illetve a világ lustájáról, vagyis a komolyzene nagy nevettetőjéről, Rossiniról.

Íme egy kis ízelítő:

„Kurtágék a ház nagyszülei lettek”

Az öt évvel ezelőtt új épületbe költözött, most húszéves BMC a koncertekkel, előadásokkal, könyvtárral, információs központtal, kurzusokkal és lemezkiadással nagyon hamar az egyik legjelentősebb zenei helyszínné vált Budapesten. Otthont ad az Eötvös Péter Alapítványnak, és itt fejezte be egyetlen operáját Kurtág György. És a történet folytatódik.

Gőz Lászlóval, a BMC vezetőjével és tulajdonosával Rácz Judit beszélgetett. Többek között ilyesmikről:

GL: Eddig minden kormány nyitottan fogadott, a BMC-t mindig elismerték. Nem rejtem véka alá, hogy a baráti köröm nem kormányközeli emberekből áll, de azt se, hogy a jelenlegi kormány tett értünk a legtöbbet. De nem azért, mert én politizálok – egy ilyen intézményt nem lehet úgy fenntartani, hogy mindenkitől megkérdezem, kire szavazott. Engem az érdekel, hogyan hegedül, hogyan tanít, milyen zenét ír. Ezt a távolságtartást a BMC mindig meg tudta őrizni. Értelmes emberekkel mindig megtaláltam a hangot, és tőlem soha egyetlen kormány nem kért vissza semmit. A BMC mostani épülete 2,5 milliárdba került, ebbe 500 milliót adott ez a kormány, de azóta se emelte föl senki a telefont, hogy adjak ezt, vagy léptessem föl azt. Hozzáteszem, ez az elmúlt 22 évben mindig így volt.

false

 

Fotó: Siórét

Az inspiráló személy, avagy múzsák a zenetörténetben

Kétségtelen, hogy a modern múzsakultusz a maga kifejlett alakjában a romantika terméke, hiszen ez a korszak engedte szabadjára a regényes képzeletet és vele az érzelmeket, s ennek képviselői vallották leginkább, hogy a művészet inspiráció dolga. Ismerjük Dylan Thomas megfogalmazását (Illyés Gyula magyar fordításában): „szakmám vagy a szent ihlet szerint”. A romantika, a 19. század a „szent ihletet” emelte oltárra, előtte azonban a 18. század, a barokk, majd a klasszika korszaka még úgy vélte, a művészet mesterség (szakma), amelyben a tudás, a fegyelem, az alkalmazkodás a döntő, megrendelések vannak, feladatok, amelyeket a muzsikus határidőre teljesít, legyen bár a megírandó lecke opera, kantáta vagy éppen szonátasorozat. Volt-e, lehetett-e ilyen prózai körülmények között a zeneszerzőknek „múzsájuk”? (Csengery Kristóf)

A modern zongorista születése

Alan Walker: Hans von Bülow

Grandiózus Liszt-életrajza után Alan Walker a zeneszerző pályájának egyik legfontosabb mellékalakját, Hans von Bülow-t mutatja be. Teljes portrét kíván festeni, amolyan kritikai életrajzot adni, amely egységben ábrázolja a művész életét és tevékenységét, ráadásul nem feledkezik meg utóéletéről sem. Ám ez szerfölött bonyolult, hiszen Bülow is elmondhatta volna magáról, amit Füst Milán: „életrajzom nincs is, csak munkarajzom van.” (Bán Zoltán András)

A világ lustája

150 éve halt meg a komolyzene nagy nevettetője, Gioachino Rossini

Volt vágtában komponáló csodakamasz és ínyenc haspók, a világsiker nagyiparosa és korán nyugállományba vonult magánzó. Egy folytonosan újra felfedezett operai életmű könnyű kezű megalkotója – à la Rossini.

A nyitányai, a crescendós fináléi, no meg a libamájas, szarvasgombás konyhai kreációi előtt majd’ mindenki leborul, de sokan még ezt az elismerést is képesek némi megrovással elegyíteni. A léhaság és a cinizmus vádja korán Rossini kísérőjéül szegődött, s következetesen kitart mellette utóéletében is. Zenéjének és operadramaturgiájának gyanúsan kedélyes sokértelműsége és illúziótlan derűje néha még ma is túlontúl frivolnak és modernnek hat. 150 esztendeje halott, ám valóság- és emberismeretben Rossini még mindig előttünk jár. (László Ferenc)

Bőséges programajánló egészen az év végéig.

A Hangadó-mellékletet az e heti lapszámunkban találják. Keressék a lapot az újságárusoknál vagy vásárolják meg online a Dimag oldalán!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.