Hansen úr kifőzdéje - Beck: The Information (lemez)

  • - szami -
  • 2006. október 26.

Zene

Mivel eddig még soha nem fordult elő, hogy soron következő lemeze könnyen egy kalap alá vehető lett volna az előzővel, volt mit várni Beck új anyagától. A Los Angeles-i zenész öntörvényű alak, nem tűri maga előtt a tiltótáblákat, és nem alkalmazkodik a zeneipar törvényeihez sem.

Mivel eddig még soha nem fordult elő, hogy soron következő lemeze könnyen egy kalap alá vehető lett volna az előzővel, volt mit várni Beck új anyagától. A Los Angeles-i zenész öntörvényű alak, nem tűri maga előtt a tiltótáblákat, és nem alkalmazkodik a zeneipar törvényeihez sem. Olyannyira nem tűri a skatulyát, hogy amikor az önmagában is vicces "folk-rap-noise-rocker" címkét próbálták a kritikusok ráragasztani, ő elektronikus funkpopra váltott. A 70-es születésű Hansen úr furcsa, de élvezetes zenét főz ki minden alkalommal; rutinos szakács, aki tizenhat éves kora óta szűri kiszámíthatatlan dalait. Alig múlt huszonhárom, amikor a folk-hiphopos Loser sláger, ő pedig idol lett - hat évvel és négy nagylemezzel később pedig már Prince-t is felülmúlva, a funky-pop vágányán zakatolva sütötte ki pályája valószínűleg legjobb albumát, a Midnite Vulturest. Ezért aztán, hiába váltott "a 90-es évek alternatív zenei forradalmára" és "az X generáció leghíresebb abszurdja" médiamatricákkal teleragasztott zenész az utóbbi időben tisztes kaliforniai polgári létre, a borító nélkül (!) megjelenő The Information mindenképpen izgalmasnak ígérkezett.

Hansen úr most is mindent - folktól a legkülönbözőbb popokon át az underground indie-ig - nyersanyagként kezel, és előszeretettel önti nyakon őket zajokkal és elektronikus gerjedésekkel. A Strange Apparition Pearl Jam-es unplugged-jára klasszikus zongoraszószt folyat, az Everlastot idéző amerikai gitárfolkra pedig vadabb elektronikát, majd kolompot, hogy aztán A Soldier Jane minimalista orgonáját megszórja némi bluesos basszusgitárral. A legjobban sikerült darab kétségkívül a pittyegő elektronikával és sokféle ütőssel felfújt Nausea, hogy a Cellphone's Dead hippis-ultrapopos stílusátkötéseit már ne is ragozzuk. Mindez azonban inkább a korábban már bevált főzetek újramelegítése és átfűszerezése, de szerencsére a karakteresebb innovációnak is jutott hely: a New Round vagy a Motorcade oly bátran kísérletezők, hogy akár Thom Yorke Radiohead-mentes magánzásai is lehetnének.

Apropó, Radiohead: a The Informationnek az a Nigel Godrich a producere, akihez néhány korábbi Beck mellett az OK Computer, a Kid A és az Amnesiac is köthetők. Így kerek a menü - lehet, hogy a Midnite Vulturest nem múlja felül, ám ettől még az ősz egyik legtartalmasabb ajánlata.

Universal, 2006

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.