„A keresztény hit példáját adta egyházi műveinek megrendítő szépségével, a rítusok megtartásával, a Manzoni tiszteletére írott zenével, a temetéséről szóló végrendelkezésével: egy pap, egy gyertya és egy kereszt. Tudta, hogy a hit a szív fenntartója. A munkásoknak a földeken, a boldogtalanoknak, a megszomorítottaknak a környezetében példaként kínálta magát, hivalkodás nélkül, alázattal, szigorúan, hogy hasznára legyen a lelkiismeretüknek. S itt meg kell állnom a vizsgálódásban, ha továbbmennék, az messzire elvinne a lélektani kutatás tekervényeibe, ahol nagyszerű zsenije semmit sem veszíthet, de én magam, félek, eltévednék. Eszmei, erkölcsi és társadalmi értelemben nagy keresztény volt. Ám vigyázzunk, hogy ne mutassuk őt katolikusnak, mert a szó politikai és szigorúan teológiai értelmében semmi sem lenne távolabb az igazságtól, mint ez.” Így mérlegelte Giuseppe Verdi személyes vallásosságát a fiatalabb pálya- és alkotótárs, Camillo Boito, indokolt óvatossággal tartózkodva a végső választól. Merthogy Verdit még a saját szerető felesége, Giuseppina is ekképp jellemezte pár évtizeddel korábban: „azt nem mondanám, hogy istentagadó ez a briganti, de az biztos, hogy nem valami nagy hívő”.
Mindez persze legitim módon leginkább csupán azért érdekelheti a késő utókort, mivel mindennek dacára mégiscsak Verdi komponálta meg a XIX. század legnevezetesebb és mindmáig legnépszerűbb gyászmiséjét. „A legjobb semmit sem mondani róla” – véleményezte Richard Wagner Verdinek ezt a művét – már ha hihetünk Cosima Wagnernek, ami persze fogós kérdés. De mi, ha akarnánk, sem hallgathatnánk a Requiemről, hiszen az idei Ördögkatlan Fesztivál egyik fő attrakciója éppen e nagyszabású alkotás megszólaltatása lesz: Kolonits Klára (képünkön), Fodor Bernadett, Brickner Szabolcs és Gábor Géza énekesi kvartettjével, Dinyés Dániel vezénylete alatt a beremendi Megbékélés-kápolnában (augusztus 4., kilenc óra). Ugyanitt egy nappal korábban ugyancsak a bussetói medvéé lesz a főszerep, hiszen Verdi-operagálát rendeznek majd: Dinyés és Kolonits mellett a tenorista László Boldizsár közreműködésével (augusztus 3., kilenc óra).
A Requiem beremendi előadásának zenekara és énekkara a Nemzeti Filharmonikusok együttese lesz, és ők néhány nappal korábban egy másik kérdéses hitéletű nagy zeneszerző vallásos témájú művét adják majd elő. Idei utolsó martonvásári kitelepülésükön ugyanis Beethoven Krisztus az Olajfák hegyén című oratóriuma fogja indítani a szabadtéri koncertet (július 29., hét óra, esőnap: július 30.). Somos Csaba vezényli majd az 1803-as ősbemutatójú művet, Kolonits Klárának és Brickner Szabolcsnak pedig itt is jutni fog kitüntetett jelentőségű énekszólam, méghozzá a Szeráf, illetve Jézus szólama. A koncert másik felében azután egy világi Beethoven-remek következik majd: a komponista fejedelmi tanítványának, Rudolf főhercegnek dedikált IV. (G-dúr) zongoraverseny, amelynek legelső szólistája maga Beethoven volt, ezúttal pedig a szikrázó tehetségű Balog József fog a zongorához ülni.
