Hogyan bánjunk a molesztáló férfiakkal?

  • Kling József
  • 2018. március 1.

Zene

Ma megjelent, legfrissebb lapszámunkban Fischer Iván karmestert faggatjuk a közelgő Falstaff-bemutató kapcsán. Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Mi a Falstaff aktualitása ma, mit tud mondani nekünk ez a mű, ami itt és most érvényes, ami több mint a sziporkázó zene esztétikai élvezete?

false

 

Fotó: Stiller Ákos

Fischer Iván: Most mondhatnám azt, hogy megtanulhatnánk ebből a darabból, hogyan bánjunk a molesztáló férfiakkal. Alice-nek és Megnek eszébe se jut, hogy áldozatnak érezzék magukat. Tőrbe csalják és jól megbüntetik a vén kujon csábítót, és aztán együtt szórakoznak, mulatnak vele. Egy­általán, nagyon tanulságos az az életvidámság, ahogy a szereplők túlteszik magukat sérelmeken, és hipp-hopp, újra jókedvük lesz. Na, ebből tanulhatunk.

MN: A zaklatási ügyek fényében ezt kevésnek érzem. Van, amikor a humor már nem működik, nem segít túltenni magunkat a sérelmeken. Pedig Falstaff valahol mégiscsak egy zaklató, nem?

FI: Igen, zaklató, hiszen egyszerre két nőnek, férjes asszonynak ír szerelmeslevelet, nyilván hazudik, szédít. Utána kicsit rámenősen udvarol Alice-nek, de nem erőszakoskodik. Ilyesmire a humoros büntetés szerintem kiváló válasz, ugyanis ez egy enyhe zaklatás. Az kétségtelen, hogy az erőszakot már nem lehetne humorral kezelni, az megbocsáthatatlan lenne.

MN: Mit tudunk meg nő és férfi viszonyáról a Falstaffon keresztül?

FI: Ford karaktere érdekes, mert nemcsak egyszerűen féltékeny, hanem van művészi vénája is. Örömmel bújik álruhába és színészkedik, énekelget Falstaffnak. Kiélvezi a helyzeteket, a szerepjátékot és a hadvezéri tervezést is. A nők egymáshoz való viszonya is izgalmas, fantasztikus szolidaritás van közöttük, és ettől vidámak, boldogok.

Kling József interjúja teljes terjedelmében a friss Narancsban olvasható!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.