Az FBI-nál 700 oldalas akta gyűlt össze róla, Nixon elnök szarházinak nevezte, az ő jellemzésére alkották meg a radical chic kifejezést, és Juhász Elődig bezárólag mindenkit megölelt és megcsókolt, akivel csak találkozott. Leonard Bernstein egyszerre volt imponáló láb- és csípőmunkájú, nagy karmester, jelentős és sokoldalú zeneszerző meg osztályon felüli bulvársztár, valamint talán minden idők legnagyobb zenei ismeretterjesztője, aki legalább kétnemzedéknyi magyar tévénézőhöz szólt Kálmán György hangján.
Az idén születési centenáriuma apropóján világszerte ünnepelt, művei és előadásai révén megidézett Lenny, akit a pápával való találkozása előtt állítólag barátilag figyelmeztettek arra, hogy ne az öregúr száját, hanem a gyűrűjét csókolja meg, most vasárnap a Müpában is egész napos rendezvénysorozat témája lesz. Az idei zeneszerző-maraton ugyanis Bernstein életművét állítja a középpontba délelőtt fél tizenegytől egészen este kilencig, amikor is a tíz éve életre hívott sorozat ötletgazdája és motorja, a Budapesti Fesztiválzenekar zárja majd a napot a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: a West Side Story szimfonikus táncaival, valamint egy másik nagy amerikai, Gershwin szerzeményével, a Rhapsody in Blue-val. A maraton ugyanis Bernstein mellett a 20. és 21. századi amerikai zene többi kiválóságát is felvonultatja majd, Samuel Barbertől Steve Reichig. A zavarba ejtően változatos Bernstein-életműnek pedig a többi közt olyan alkotásai fognak sorra kerülni, mint az Óbudai Danubia Zenekar 15 órai koncertjén az I. szimfónia, a Szent Efrém Kórus fél kettes programján a Chichester Psalms, négytől pedig Philipp György rendezésében és zenei irányítása alatt az amerikai kertvárosi életet jelenetező, társadalomkritikus felhangú egyfelvonásos, a Trouble in Tahiti jut a Fesztivál Színház színpadára.
A Zeneakadémián jövő csütörtökön ígérkezik a legizgalmasabb koncert, amelynek főszereplője az 1962-ben alapított svájci kamarazenekar, a Camerata Bern együttese lesz (február 8., fél nyolc). Ők a 13 esztendős Mendelssohn zsengéjével, a máris 7. vonósszimfóniával nyitják majd hangversenyüket, hogy végül Sosztakovics önnön sírfeliratának szánt 8. vonósnégyesét, pontosabban annak Rudolf Barshai által elkészített és szerzőileg jóváhagyott-megáldott Kamaraszimfónia-változatát játsszák el. E két kompozíció között pedig a hálás szólószerepet átengedik a mi Fülei Balázsunknak, aki előbb Bach, majd az önmagát és művészetét akkoriban lázasan formáló fiatal Liszt egy-egy művét fogja elzongorázni. Így aztán nekünk csakis a Liszt-darab címét említvén lesz majd okunk átkozódni, hiszen nem más, mint a hosszas vajúdással megszületett Malédiction lesz ez a mű.
Végezetül említsünk egy koncertet a Budapest Music Centerből, ahol is jövő pénteken indul útjára az Óbudai Danubia Zenekar Vivaldi-sorozata (február 9., hét óra). Eckhardt Gábor házigazda ezen az estén egészen Buenos Airesig elkalauzol majd bennünket, merthogy a programot Astor Piazzolla Négy évszak Buenos Airesben című Vivaldi-hommage-ának téli tétele fogja beszegni.
