Könyv

Holnap, holnapután

Péteri Lóránt: Gustav Mahler körút. Hét tanulmány

  • Molnár Szabolcs
  • 2023. október 18.

Zene

A kötet Bachtól Mozarton és Wagneren át Kodályig és tovább, Jeney Zoltánig, azaz a nyugati zene elmúlt háromszáz évén söpör végig. A körútra, erre a sajátos urbanisztikai innovációra egy időben úgy tekintettek, mint ami egy csapásra és mintegy örökre kielégíti a nagyvárosok infra­strukturális igényeit.

Az ötletet a városi szövet radikális átalakítása követte, azaz felszámolták a középkori városok organikusan kialakult szerkezetét, amivel aztán szimbolikusan és tevőlegesen is megteremtették a modernitás autentikusnak tetsző környezetét. A 19. század utolsó harmadában a nagy városátalakító projekt élharcosai a bécsiek voltak, a császárváros példája nyomán pedig Közép-Európának – vagy ha tetszik: az Osztrák–Magyar Monarchia és vonzáskörzetének – több tucat városában épültek hosszabb-rövidebb körutak, Zágrábban, Lembergben (Lviv) éppúgy, mint Laibachban (Ljubljana), Temesváron, Szegeden, Brünnben (Brno) vagy épp Budapesten. A körutak „kísértetiesen” pont ott és pont akkor váltak fontossá, ahol és amikor Gustav Mahler (1860–1911) művészi pályája kibontakozott.

Világos, hogy egy körút értéke elsősorban nem abban áll, hogy miként köt össze két helyszínt, hanem abban, hogy mennyire eleven és könnyen bejárható kapcsolatokat teremt olyan útvonalak között, amelyek egyébként nem kereszteznék egymást. Ha egy körúton ifj. Johann Strauss egyik keringőjétől egy kínai dallamstilizáció lehetséges leágazását érintve egy Beethoven-zongoraszonátához jutunk, vagy Csajkovszkijtól egyenesen Ligeti Györgyhöz, ki ne bóklászna rajta szívesen?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.