Könyv

Holnap, holnapután

Péteri Lóránt: Gustav Mahler körút. Hét tanulmány

  • Molnár Szabolcs
  • 2023. október 18.

Zene

A kötet Bachtól Mozarton és Wagneren át Kodályig és tovább, Jeney Zoltánig, azaz a nyugati zene elmúlt háromszáz évén söpör végig. A körútra, erre a sajátos urbanisztikai innovációra egy időben úgy tekintettek, mint ami egy csapásra és mintegy örökre kielégíti a nagyvárosok infra­strukturális igényeit.

Az ötletet a városi szövet radikális átalakítása követte, azaz felszámolták a középkori városok organikusan kialakult szerkezetét, amivel aztán szimbolikusan és tevőlegesen is megteremtették a modernitás autentikusnak tetsző környezetét. A 19. század utolsó harmadában a nagy városátalakító projekt élharcosai a bécsiek voltak, a császárváros példája nyomán pedig Közép-Európának – vagy ha tetszik: az Osztrák–Magyar Monarchia és vonzáskörzetének – több tucat városában épültek hosszabb-rövidebb körutak, Zágrábban, Lembergben (Lviv) éppúgy, mint Laibachban (Ljubljana), Temesváron, Szegeden, Brünnben (Brno) vagy épp Budapesten. A körutak „kísértetiesen” pont ott és pont akkor váltak fontossá, ahol és amikor Gustav Mahler (1860–1911) művészi pályája kibontakozott.

Világos, hogy egy körút értéke elsősorban nem abban áll, hogy miként köt össze két helyszínt, hanem abban, hogy mennyire eleven és könnyen bejárható kapcsolatokat teremt olyan útvonalak között, amelyek egyébként nem kereszteznék egymást. Ha egy körúton ifj. Johann Strauss egyik keringőjétől egy kínai dallamstilizáció lehetséges leágazását érintve egy Beethoven-zongoraszonátához jutunk, vagy Csajkovszkijtól egyenesen Ligeti Györgyhöz, ki ne bóklászna rajta szívesen?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.