HANGADÓ - Interjú

„Ez a szabadság”

Rajk Judit énekművész, tanár

Zene

A kecskeméti Kodály Intézet új igazgatójával a repertoárjáról, a gregorián és a kortárs zenéről beszélgettünk, de szóba került a Zeneakadémia is.

Magyar Narancs: Alténekesnő vagy, s ez egy repertoárt is meghatároz. Mi az, ami nem illik a hangodhoz?

Rajk Judit: Sokáig énekeltem a Budapesti Tomkins Énekegyüttesben, ahol az első igazán jó énektanárom a legendás Pauk Anna volt. Ő egyértelműen a nagyobb operarepertoár irányába próbált tolni, de azért sok minden mást is megismertetett velem, ismeretlenebb szerzők dalait, ismeretlen operák áriáit. A Zeneakadémián egy szigorú klasszikus repertoárt kellett megtanulni, amit nagyon nem szerettem. A diploma után énekeltem kisebb szerepeket, de az opera nem izgat, eltűnt az életemből. Ezután Kaposi Margithoz kezdtem járni magánórákra, aki először is szó szerint visszarakta a helyére a beszédemet, és visszaállított arra a repertoárra, amelyik a Tomkinsban is megvolt: a gregoriánra, a kora középkorra és a dalokra. Az opera helyett jobban szeretek magam dönteni arról, mit hogyan csinálok.

MN: A hang tartóssága teljesen egyéni, vagy főképp a hangfajtól függ?

RJ: Is-is. A basszusok és az altok tovább kitartanak. Novemberben 57 éves leszek, de a kollégák közül, akikkel együtt végeztem, már senki nem koncertezik rendszeresen. Azt, hogy a hangom még mindig intakt, a géneken túl egy­értelműen Kaposi Margitnak köszönhetem.

MN: A daléneklés különösen jellemző rád. Itt népszerűsítői feladatod is van, mert a dalest nem olyan kedvelt műfaj. Mi a tapasztalatod?

RJ: Volt egy meghatározó élményem, ami a dal felé fordított. Énekesnőt kerestek a Pesti Művész Színház A nagybácsi álma című Dosztojevszkij-adaptációjához, a Vasziljev-féle rendezésbe. Én lettem az Udvaros Dorottya játszotta hősnő lelki megjelenítője, és Vasziljev legalább száz orosz románcot megtanultatott velem. Rájöttem, hogy ez egy rendkívül gazdag repertoár, és így elkezdtem tematizált dalesteket csinálni, később kortárs szerzőkkel is. Selmeczi György volt az első, aki felkarolt, és aztán jöttek a többiek a nagy zeneszerzői és előadóművészi generációból. Vidovszky Nárcisz és Ekhója például már a Tomkins Énekegyüttesben megtalált. De a Tomkinsszal vettük fel Rachmaninov két nagy liturgikus a cappella művét, Kocsis Zoltán vezényelte, és a Vesperásban a mű 1986-os magyarországi bemutatóján én énekeltem az alt szólót. Ez a világ indított el oda, ahol most vagyok, ami egyfajta fúziója a dalnak, a liturgiának, a kortársnak, a monódiának. Az izgat leginkább, hogy mit tudok kezdeni egyedül a hangommal, nagyon kevés hangszeres vagy vokális megtámasztással. De ezen túlmenően továbbra is nagyon szeretem az orosz dalt, a románcot. Ez a nyugati zenében egy műfaj, az orosz zenében inkább stílus, szalonzene, városi műdal. Zeneileg könnyed, egyszerű, de a szövegek mélyek és súlyosak, nagyon megérintenek. Ebből írtam a doktori disszertációmat is. Muszorgszkij és Sosztakovics dalai pedig már nagyon közelítenek a tizenkét fokúsághoz, az úgynevezett „lebegő” hangnemnélküliséghez, amely­ben ma is mozgok, és amely tulajdonképpen valamennyire a gregoriánban is jelen van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.