mi a kotta?

Huszonnyolc mellény

  • mi a kotta
  • 2019. július 20.

Zene

„Mascagni nagyot nevetett s több jóízű adoma elmondása után reá tért beszélgetésünk tulajdonképpeni tárgyára, az »Iris« operára.

– Ricordi operát kért tőlem – mondta –, melyhez Illicának kellett a librettót írnia. Illicának, a szerencsés költőnek, aki a fantázia termékenységére nézve megközelíti Scribe-et, akit az érzés egyszerűségében és igazságában felül is múl. És az én jó Illicám most küld nekem egy librettót – egy librettót! Egy drámát, telve erőteljes vonásokkal és nagy szcenikai ellentétekkel. Egy drámát, melyben egyszerűség és fényűzés, szerénység és tolakodás, ártatlanság és tobzódó kedv, lárma és nyugalom, csapongó vidámság és a legmélyebb gyász váltakoznak – és a zenének mindezt ki kell fejeznie! Ó! Hogy kínozott engem a probléma! Mert az egész Japánban játszódik le. Vajon olasz legyek-e, vagy japán, amely teljesen elüt a mi típusunktól? Mert talán Japánban nem tetszik az, ami nálunk szép és megfordítva: vagyis az európai fülnek talán visszatetsző, ha egy zeneköltő japán dallamokat költ? A feladat tehát ez volt: hogy készítsek egy nekünk szép, de amellett japán zenét. Ez engem alaposan megkínzott, ez nekem fizikai kínokat szerzett…

– Ez a szenvedés meg is látszik rajtad – bátorkodtam közbevetni – egészen kövér lettél.

– Fájdalom! – válaszolt Mascagni – Az én huszonnyolc mellényem közül egyet sem tudok begombolni.”

1897-ben ez a kételyt ébresztően bizalmaskodó hangvételű interjú adta hírül a Magyar Újság olvasói­nak, hogy a kétségkívül pocakot eresztett Pietro Mascagni új operán dolgozik. A következő évben azután Rómában meg is tartották az Iris nagy sikerű premierjét, azonban a Parasztbecsület villámimportjával ellentétben ez a Mascagni-opus nem jutott el Magyarországra. A japán témaválasztásával a Pillangókisasszonyt megelőző háromfelvonásos dalmű most szombaton is mindössze egy vendégjáték, a plzeň-i Josef Kajetán Tyl Színház társulatának előadása gyanánt érkezik majd hazánkba, közelebbről a miskolci operafesztiválra (Miskolci Nemzeti Színház, június 22., hét óra). A nagymellényű szerzőtől mindazonáltal a sokkalta népszerűbb Parasztbecsület is ott szerepel az idei Bartók Plusz Operafesztivál programján: pénteken este, szabadtéren, az előbb fülbe, azután pedig rögvest fűbe harapó Turridu szerepében a hozzánk előszeretettel visszajáró mexikói tenorral, Héctor López Mendozával és Balga Gabriella Santuzzájával (Kálvária-domb, június 22., negyed tíz).

Amint az a fentiekből a sorok közt gyakorlottan olvasók számára már kiderülhetett: Budapesten mostanra végérvényesen elfogyni látszik a hangverseny­évad. A hétvégén azért még itt lesz nekünk A nibelung gyűrűje ez évi második ciklusának lezárása, és egy koncertet a jövő hétre is lelhetünk magunknak: a MÁV Szimfonikus Zenekar walesi műsorát (Nemzeti Hangversenyterem, június 28., fél nyolc). A néhány esztendeje A walesi bárdokat megzenésítő Sir Karl Jenkins 75. születésnapját ünnepli ugyanis az együttes számos kórus társaságában, Penclawdd dicső szülöttének jelenlétében és karmesteri közreműködésével.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.