mi a kotta?

Huszonnyolc mellény

  • mi a kotta
  • 2019. július 20.

Zene

„Mascagni nagyot nevetett s több jóízű adoma elmondása után reá tért beszélgetésünk tulajdonképpeni tárgyára, az »Iris« operára.

– Ricordi operát kért tőlem – mondta –, melyhez Illicának kellett a librettót írnia. Illicának, a szerencsés költőnek, aki a fantázia termékenységére nézve megközelíti Scribe-et, akit az érzés egyszerűségében és igazságában felül is múl. És az én jó Illicám most küld nekem egy librettót – egy librettót! Egy drámát, telve erőteljes vonásokkal és nagy szcenikai ellentétekkel. Egy drámát, melyben egyszerűség és fényűzés, szerénység és tolakodás, ártatlanság és tobzódó kedv, lárma és nyugalom, csapongó vidámság és a legmélyebb gyász váltakoznak – és a zenének mindezt ki kell fejeznie! Ó! Hogy kínozott engem a probléma! Mert az egész Japánban játszódik le. Vajon olasz legyek-e, vagy japán, amely teljesen elüt a mi típusunktól? Mert talán Japánban nem tetszik az, ami nálunk szép és megfordítva: vagyis az európai fülnek talán visszatetsző, ha egy zeneköltő japán dallamokat költ? A feladat tehát ez volt: hogy készítsek egy nekünk szép, de amellett japán zenét. Ez engem alaposan megkínzott, ez nekem fizikai kínokat szerzett…

– Ez a szenvedés meg is látszik rajtad – bátorkodtam közbevetni – egészen kövér lettél.

– Fájdalom! – válaszolt Mascagni – Az én huszonnyolc mellényem közül egyet sem tudok begombolni.”

1897-ben ez a kételyt ébresztően bizalmaskodó hangvételű interjú adta hírül a Magyar Újság olvasói­nak, hogy a kétségkívül pocakot eresztett Pietro Mascagni új operán dolgozik. A következő évben azután Rómában meg is tartották az Iris nagy sikerű premierjét, azonban a Parasztbecsület villámimportjával ellentétben ez a Mascagni-opus nem jutott el Magyarországra. A japán témaválasztásával a Pillangókisasszonyt megelőző háromfelvonásos dalmű most szombaton is mindössze egy vendégjáték, a plzeň-i Josef Kajetán Tyl Színház társulatának előadása gyanánt érkezik majd hazánkba, közelebbről a miskolci operafesztiválra (Miskolci Nemzeti Színház, június 22., hét óra). A nagymellényű szerzőtől mindazonáltal a sokkalta népszerűbb Parasztbecsület is ott szerepel az idei Bartók Plusz Operafesztivál programján: pénteken este, szabadtéren, az előbb fülbe, azután pedig rögvest fűbe harapó Turridu szerepében a hozzánk előszeretettel visszajáró mexikói tenorral, Héctor López Mendozával és Balga Gabriella Santuzzájával (Kálvária-domb, június 22., negyed tíz).

Amint az a fentiekből a sorok közt gyakorlottan olvasók számára már kiderülhetett: Budapesten mostanra végérvényesen elfogyni látszik a hangverseny­évad. A hétvégén azért még itt lesz nekünk A nibelung gyűrűje ez évi második ciklusának lezárása, és egy koncertet a jövő hétre is lelhetünk magunknak: a MÁV Szimfonikus Zenekar walesi műsorát (Nemzeti Hangversenyterem, június 28., fél nyolc). A néhány esztendeje A walesi bárdokat megzenésítő Sir Karl Jenkins 75. születésnapját ünnepli ugyanis az együttes számos kórus társaságában, Penclawdd dicső szülöttének jelenlétében és karmesteri közreműködésével.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.