Koncert

Ifj. Sárközi Lajos

Zene

Ifj. Sárközi Lajos előbb Szakcsi Lakatos Róbert zongoristával, majd saját zenekarával az idei Kaposfest leginkább rögtönzött koncertjét produkálta, el is tértek a meghirdetett programtól. A huszonhét éves hegedűs sokoldalúságával emelkedik ki a romungro zenészdinasztiák sarjai közül: 13 évesen került be a Zeneakadémián a különleges tehetségek osztályába, azóta versenyek és elismerések sorát nyerte, minden műfajban aktív. Első partnere, Szakcsi Lakatos Róbert ugyancsak érdemdús dinasztia tagja, aki Baselben klasszikus szakon végzett, de ízig-vérig jazz-zenész. Duójuk két Bartók-művel állt elő, a Román népi táncokkal és az I. rapszódiával; finoman éreztették, hogy hol feszegetnék a szorosan hagyománykövető klasszikus előadás határait. Még több originalitást kaptunk a Liszt-féle Paganini (24. Caprice) variációk áthangszerelésénél: a lehetetlen mezsgyéjén járó nehézségi fok ellenére a közösen vagy szólóban előadott tételek magukkal röpítették a hallgatóságot. A következő két jazzstandard nem teljesen szervült az estbe, de mindketten imponálóan mutatták meg, hogy ebben az idiómában még inkább otthon érzik magukat, bár a második visszatérésében tudtam volna nélkülözni a vibratót és az ütemek kezdőhangjaira ereszkedő előkéket. A szünet után csak cigányzenét hallottunk, Bizet, Ravel, De Falla, Dvořák és Kodály témáit, illetve feldolgozásukat. Ugyan a cigányzenét (és a jazzt) nem a mi, hanem a hogyan teszi, azért nem ártott volna a műsor koncepcióját (ti.: a cigányzene megállja a helyét a patinás fesztiválpódiumon) azzal is elmélyíteni, hogy a címeket, szerzőket legalább a műsorvezető ismerteti, de végső soron a muzikalitás magas szintje, a bravúros vir­tuo­zitás, leginkább pedig az egymásra figyelő kamarazenélés elegendő érv volt ahhoz, hogy jogosnak tartsuk Sárközi fesztiválszereplését.

Kaposfest, augusztus 15.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.