Lemez

Eloltott gitárok

Imperial State Electric: Pop War

  • - greff -
  • 2012. április 4.

Zene

Színes pillanatok a memóriából még könnyen előhívhatók róla, de ha a jelenben keressük megfogható nyomát, könnyen tűnhet úgy, mintha az ezredforduló környékén a glam, a stadionrock és a protopunk fegyverkészletét újratöltő skandináv rock and roll telibe sem hányta volna a gitárzenék bor- és ondófoltos, átlőtt és lehamuzott perzsaszőnyegét. A mozgalom hat-hét éve még fesztiválszínpadokat uraló vezérei közül a Hellacopters és a Gluecifer feloszlott, a Backyard Babies csendes pihenőre ment, a Turbonegro elvesztette emblematikus frontemberét, Dennis Lyxzén pedig inkább a Refuseddal nosztalgiaturnézik a Noise Conspiracy irányítása helyett - a második vonal bandáiról meg még híreket sem hallani. Számottevő követőkről nem tudunk, a hivatkozások száma ijesztően lecsökkent, a meghatározó blogok összegző leltáraiból ez a vonal rendre kimarad.


Öt-tíz év múlva bizonyára ismét jön majd valahonnan egy csapat Converse-cipős, szűk farmeres, MC5-pólós ifjú sörissza, hogy csutkára tekert Orange-erősítőivel előcsalogassa a Ramones-frizurás szellemet a palackból, addig viszont, és ez az Imperial SE lemezének legfőbb tanulsága, túl sok jóra nem számíthatunk. Az egykori Hellacopters-főnök Nicke Andersson aktuális zenekarának második lemezéből nagyjából minden hiányzik, ami a svéd zenészt ismertté tette egykor: a lángoló gitározást löttyedt pengetés váltotta fel, a leleményes múltidézést szellemtelen Kiss-kopírozás, a szuperslágeres dallamokat tucatmelódiák. Ízléstelenségek nincsenek, de ettől még ez a sarki kocsmazenekar nívója - kicsit műveltebb kiadásban.

Psychout, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.