Lemez

Imre Kiss: Midnight Wave

  • Velkei Zoltán
  • 2013. november 23.

Zene

Mindig felemelő érzés, amikor egy magyar szerző bemutatkozó lemeze ennyire jól indul: az Accept The Lightban egy erős lenyomatú, de elmosódott ambienttextúrákból összeálló háttérkép előtt bontakoznak ki az elvágyódást jelző, melankolikus dallamok.

Az eredetileg a Felvidékről származó, majd éveken át Londonban élő, végül pár hónapja Budapestre költöző szerző munkája kazettán és digitálisan jelent meg a hazai elektronikus zenei élet jelenleg legkreatívabb bázisánál, a Farbwechselnél. A kiadványon bő félórányi változatos elektronika szól: hol lo-fi esztétikával bandukolva a lassabb, álmosabb négynegyedek mezsgyéjén (Gray's Legend, Somorja), hol megpihenve az ambient pszichedelikusabb dombjain, vagy elidőzve a Boards Of Canada örökségénél (Sweet Cherry Soul, Midnight Wave). A számokban rendkívül erős a narratíva; sokszor olyan, mintha jelenetekhez, érzésekhez és hangulatállapotokhoz írt - gondosan megmunkált - műveket hallanánk. Külön érdekessége a lemeznek, hogy bónusz remixeket is tartalmaz: először a Farbwechsel egyik alapítója, a nemzetközi színtéren is egyre ismertebb producer, S Olbricht értelmezi újra a Gray's Legendet a zajosabb techno keretei közt, majd zárásként a kazettakiadók egyik sztárja, a portlandi Best Available Technology vezeti idegen formák és szürreális hangok világába a hallgatót. Komoly album a Midnight Wave, amit érdemes sokszor hallgatni - a magyar elektronikus zene nagyon rég volt annyira izgalmas és újszerű, mint idén.

Farbwechsel, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.