Koncert

Budapesti Fesztiválzenekar

Zene

A lemondások hétvégéjén, amikor az Erkel Színház Verdi-gálájára végül csak a harmadjára meghirdetett vendégtenor tudott eljönni, a Fesztiválzenekar is nélkülözni kényszerült soros bérleti koncertjeinek díszvendégét, Maria João Pirest.

Helyébe a nagyszerű Várjon Dénes lépett és ült, s ráadásképp még egy pótlás érkezett: a Fischer Iván berlini Dvorák-maratonján is feltűnt fiatal német szoprán, Anna Lucia Richter. Az erősen átrendezett koncert programját így is egy üdítően szokatlan szám nyitotta, Veress Sándor 1945-ös Bartók-gyászzenéje, a Threnos, amelyet bár kortárs zenének már bízvást nem nevezhetünk, mégsem épült be eleddig a hazai koncertkánonba - noha nagyon is megérdemelné. Izgalmasan bartókos, mégis markánsan egyéni hang hallatszik ki e siratóból, az idézetszerű pillanatokat is a mű saját logikájának sodrásirányába rendezve. Ezt követően az eredetileg tervezett Chopin-Pires-blokk helyére egy Mozart-szakasz került: a hangjában és alkatában egyaránt vonzóan karcsú szoprán egy koncertáriával, míg Várjon a No. 18-as B-dúr zongoraversennyel szolgált. Várjon érzékenysége és technikai perfekciója ebben a megejtő szépségű "női zongoraversenyben" is remekül érvényesült, s Fischer muzsikusai is újra bizonyságát adták annak, hogy mily otthonosan mozognak a mozarti univerzumban. A főprodukció mégis ezután jött, a zenetörténet egyik legkomolyabban kidolgozott és leghosszabb, mégis mindig hatásos zenei tréfájával, Arnold Schönberg átiratával, amelyet Brahms g-moll zongoranégyeséből készített. A nosztalgiát, a nyelvöltögető gúnyt és a világvége-hangulatot egyként érzékletessé tévő 1937-es zenekari átirat frenetikus tolmácsolásban hangzott fel, hála Fischer oly sokszor megcsodált humorérzékének. A xilofonnal és katonazenekari paródiával gazdagított híres zárótétel (Rondo alla Zingarese) kitelt szépségében is szinte bohózati derűt fakasztott.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 19.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.