mi a kotta?

Hosszú orrot mutat

  • mi a kotta
  • 2013. november 23.

Zene

"Március huszonötödikén rendkívül furcsa eset játszódott le Pétervárott. Ivan Jakovlevics borbély, aki a Voznyeszenszkij proszpekten lakik, kora reggel friss kenyér illatára ébredt. Inkább hajlandó volt lemondani a reggeli kávéjáról a kenyér kedvéért, mivel tudta, hogy mindkettőt úgysem élvezheti. Az illendőség kedvéért frakkot húzott az inge fölé, s az asztalhoz ült, majd megszegte a kenyeret, de a legnagyobb ámulatára a kettészelt kenyér közepében valami fehéret vett észre.

Bedugta az ujját, és kihúzott - egy orrot! Ivan Jakovlevics egészen megrökönyödött, dörzsölgetni kezdte a szemét, és megtapogatta azt a valamit: orr, valóban orr! Méghozzá egy ismerősé. De e rémület eltörpült a felháborodáshoz képest, mely úrrá lett a feleségén, aki durván ráförmedt, hogy hol vágta le azt az orrot. Azonnal maga fogja feljelenteni a férjét, mivel már többen panaszkodtak, hogy miközben Ivan Jakovlev borotválta őket, veszélyben érezték az orrukat." Makai Imre fordításában ezzel a bekezdéssel kezdődik Gogol nevezetes novellája, Az orr, amelyet ezen a hétvégén a New York-i Met esedékes HD-közvetítése hoz majd elénk - Dmitrij Sosztakovics operaadaptációjában (Fesztivál Színház/Uránia, október 26., hét óra). Az ifjú, alig huszonéves Sosztakovics legelső operájának ugyanis a húszas évek végén ez az orosz klasszikus volt az alapja, s műve olyannyira forradalmira sikeredett, hogy azzal rögtön ki is váltotta a proletár muzsikusok összoroszországi szervezetének zajos ellenszenvét. Így azután 1930-at követően az operát nem adták elő egészen 1974-ig, hogy a sokat félt Sosztakovics még éppen megérhesse első operájának második bemutatóját.

A rendhagyó huszadik századi kompozícióknál maradva még ugyancsak szombaton George Enescu III. szimfóniája osztozik majd a figyelemben Beethoven G-dúr zongoraversenyével a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). Grandiózus, a sorban utolsó, harmadik szimfónia, amelyet kórus is gazdagít - ez Leonard Bernstein Kaddish-szimfóniájáról is elmondható, mely mű a Budapesti Filharmóniai Társaság Gerard Schwarz vezényelte hangversenyén jut majd kitüntetett szerephez (operaház, október 28., fél nyolc). Múlt heti lapszámunkban a szimfónia énekes szólistája, Meláth Andrea már részletesen méltatta ezt a holokausztról és Kennedy elnökről (sőt: a Kennedykről) egyaránt megemlékező alkotást, amely ezen az estén, közel a halottak napjához, egy népszerű XIX. századi rekviemmel, Gabriel Fauré művével kerül majd ökumenikus egységbe.

S végezetül némi kamarazene - kétszer, két helyszínen. Vasárnap a Ránki család, Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp közös zeneakadémiai zongoraestje Bachot és Couperint, valamint a műveiket két, illetve három zongorára átdolgozó Dukay Barnabást vonultatja majd a pódiumra (október 27., fél nyolc). Szerdán pedig Perényi Miklós és Bogányi Gergely muzsikál majd párban és külön-külön, többek között Kodály gordonkára írt csodálatos Szólószonátáját is Perényi vonója alá bocsátva (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc).

Neked ajánljuk