Koncert

ISSERLIS, VÁRJON

  • (ba)
  • 2015. január 20.

Zene

Hogyhogy nem telik meg a kicsiny nagyterem? Kilencszáz fős a hely, de a kórust ki se nyitják, az oldalerkélyek fele üres, a földszinten lyukak. Még mindig nem terjedt el, hogy a kamarazene a legjobb? Közös játék, bármelyik szólam lehet főszereplő, és akkor is nagy buli, amikor egyenrangúak. Ilyen egy dekadens város? Azt várná az ember, hogy a csilláron is lógnak.

Várjon Dénes hétről hétre más kamarapartnerekkel lép fel, és tartja egyenletesen magas színvonalát. Megmutatja, hogy az alkalmazkodóképesség erény – nem azonos az egyéniség elvesztésével vagy hiányával. Sokoldalú személyiség – a zongorázása is sokféleképpen hiteles. Aktuális partnere a Brian May-frizurás brit gordonkaművész, Steven Isserlis (56) volt. Ketten együtt: szilaj, de már nem zabolátlan csikók. Rugalmas ritmusok – mintha improvizációt hallanánk –, de ennél is jellemzőbb, ahogyan énekelnek. Azt a benyomást keltik, hogy zongorán/csellón énekelni szebb és könnyebb, mint a hagyományos módszerrel. Az első részben Fauré szonátája és Bloch A zsidó életből című három vázlata rá is szorult az előadók remeklésére – mit tehetünk, Isserlis erősen vonzódik a kisebb mesterekhez.

Meg a nagyokhoz. Szünet után négy Kurtág-darabot adott szólóban a Jelek, játékok, üzenetekből, a Nervalt és a Kroó Györgyöt idéző mű megrendítő volt. És gyönyörű hangon szólalt meg, amihez persze egymagában kevés volna, hogy Isserlis bélhúros csellón játszik. A záró Beethoven-szonáta (A-dúr, op. 69) egészen nagyszabású interpretáció volt; végig követhető és áttekinthető forma, markánsan megrajzolt karakterek, lebilincselő cselekmény.

A két muzsikus nyilván hiányzott az iskolából, amikor a hübriszt tanították. Zenélésük természetes, közvetlen (de semmi bizalmaskodás!), lelkiismeretes – jól érzik magukat ebben a közegben, és még jobban, ha másokat is magukkal sodorhatnak.

Zeneakadémia, december 12.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.