Lemez

Steffi: Power Of Anonimity

  • Velkei Zoltán
  • 2015. január 20.

Zene

A holland születésű, de jó ideje Berlinben élő Steffi a neves ­house-klubban, a Panorama Barban betöltött rezidensi állásával híresült el a 2000-es évek végén: előremu­tató számszelekciója és jó ízléssel összerakott dj-szettjei magasra helyezték őt a képzeletbeli toplistákon.

Aztán 2011-ben megírta első albumát (Yours & Mine), ami az év egyik kiemelkedő tánczenei gyűjteménye lett, most pedig relatíve váratlanul előállt második munkájával.

A Power Of Anonimity minden lemezlovas álma: a rajta található összes szám bevethető a tánctéren – művészi kinyilatkoztatás helyett így a lemez abszolút funkcionális szerepet tölt be. Az összhatása mégsem csökken ezáltal, ami igazolja, hogy Steffi 2014-ben is releváns szereplője saját színterének. Stílusgyakorlatai irigylésre méltóak: az Everyday Objects légies, hi-tek hangzású detroiti sávjai odaférnek a klasszikusok által megalkotottak mellé, a Hard Hitting Horizon szintetizátorai és feszes tempója pedig jócskán túlmutat korunk konformista megoldásain. Több helyen is hallhatók érdekes elhajlások, a Pip és a Fine Friend például az electro felé kacsintgat, a Selfhood és JBW25 pedig funkelemekkel működik, de nem Mike Dehnert hardtechnós hang­zá­sára kell gondolni, hanem valami sokkal finomabbra, nőie­sebbre.
A találó című Treasure Seeking pedig a tetőpont – az album egyetlen éneklős darabja nemcsak kifejezetten slágeres, de egészen szexi is.

Ostgut Ton/Aktrecords, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.