Lemez

Steffi: Power Of Anonimity

  • Velkei Zoltán
  • 2015. január 20.

Zene

A holland születésű, de jó ideje Berlinben élő Steffi a neves ­house-klubban, a Panorama Barban betöltött rezidensi állásával híresült el a 2000-es évek végén: előremu­tató számszelekciója és jó ízléssel összerakott dj-szettjei magasra helyezték őt a képzeletbeli toplistákon.

Aztán 2011-ben megírta első albumát (Yours & Mine), ami az év egyik kiemelkedő tánczenei gyűjteménye lett, most pedig relatíve váratlanul előállt második munkájával.

A Power Of Anonimity minden lemezlovas álma: a rajta található összes szám bevethető a tánctéren – művészi kinyilatkoztatás helyett így a lemez abszolút funkcionális szerepet tölt be. Az összhatása mégsem csökken ezáltal, ami igazolja, hogy Steffi 2014-ben is releváns szereplője saját színterének. Stílusgyakorlatai irigylésre méltóak: az Everyday Objects légies, hi-tek hangzású detroiti sávjai odaférnek a klasszikusok által megalkotottak mellé, a Hard Hitting Horizon szintetizátorai és feszes tempója pedig jócskán túlmutat korunk konformista megoldásain. Több helyen is hallhatók érdekes elhajlások, a Pip és a Fine Friend például az electro felé kacsintgat, a Selfhood és JBW25 pedig funkelemekkel működik, de nem Mike Dehnert hardtechnós hang­zá­sára kell gondolni, hanem valami sokkal finomabbra, nőie­sebbre.
A találó című Treasure Seeking pedig a tetőpont – az album egyetlen éneklős darabja nemcsak kifejezetten slágeres, de egészen szexi is.

Ostgut Ton/Aktrecords, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”