Koncert

Isten háta mögött

  • Vincze Ádám
  • 2015. július 25.

Zene

2015 nem volt túl szerencsés éve eddig a magyar rockzenekaroknak, hiszen azok közül, akik tavaly ősszel még diadalmasan ünnepelték a tizenötödik születésnapjukat az Akváriumban tartott, közel telt házas koncerten, ketten is bemondták már az unalmast. A Subscribe még végigfesztiválozza a nyarat, hogy aztán az utolsó kört majd augusztusban, a Budapest Parkban fussa le, az Isten Háta Mögött pedig a Fishing on Orfű után, lapunk megjelenésének napján, csütörtökön búcsúzik végleg az A38-on.

Nagyon kíváncsi leszek majd, hogy a két zenekarból melyik tér vissza előbb a Kispál és a Borz stílusában nosztalgiázni, de bárhogyan lesz is, a Fishingen mindenképp egy bitangerős Isten Háta Mögött játszott a gyakorlatilag megtelt táblás fesztiválon. Szerencsére a magyar fesztiváloktól szokatlan módon igen jól is szóltak, és Orfű bensőséges hangulata a hegyoldalba ágyazott színpaddal éppen megfelelő atmoszférával támogatta meg ezt az utolsó előtti koncertet. Az Isten Háta Mögött szanaszét tördelt, komplex rockzenéje tud kevésbé is működni élőben, de itt sikerült úgy játszaniuk, ahogy egy ideális IHM-koncertet elképzelünk, és a zenekar szerencsére nem foglalkozott sokat a könnyes búcsúzkodással: szokatlanul kevés konferálással és meg­lepő intenzitással játszották el az olyan, mostanra már klasszikusnak is nyugodt szívvel nevezhető tételeket, mint amilyen az És, a lemezverziótól hagyományosan eltérő modorban, széttorzított gitárokkal bemorcosított Az orionaranyadért, vagy a sokak által mostohagyereknek tartott, de itt szintén tökéletesen működő Közkút.

A búcsú méltó és tiszteletet parancsoló volt tehát: aki lemaradt róla, még pótolhat a hajón, azt pedig, hogy a zenekar tagjai hol folytatják a jövőben, remélhetőleg hamarosan megtudjuk majd tőlük.

Fishing on Orfű, június 20.

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.