Lemez

Ital Tek: Outland

  • - minek -
  • 2020. június 21.

Zene

A 25 éve Mike Paradinas (alias μ-Ziq) keze alatt működő Planet Mu kiadó az izgalmas, előremutató, jólesőn borult és agyas elektronikus zenék egyik legfontosabb fóruma. Az Ital Tek néven működő brightoni Alan Myson pedig a címke karakteres előadója, aki az utóbbi 12 évben hét albummal örvendeztette meg a világot. Az egykor a dubstepkánont éppen meghaladó kompozícióival induló Ital Tek zenei fejlődése jól hallható, a többé-kevésbé direkt tört ütemű tánczenéktől (amelyek ott sorjáztak idővel megritkuló rövidebb megjelenésein) az introvertáltabb, néha filmszerű aurájú kompozíciók felé mutatott. Alkotói evolúciója szempontjából is releváns, hogy előző, 2018-as albumán (Bodied) markáns tónusokkal felkent atmoszférikus ambient-drone hangképek és kattogó, gépiesen hideg kompozíciók váltják egymást.

A minden szempontból friss hangzású új nagylemezen nem egyszerűen a hangsúlyok kerültek a helyükre, de sokkal ihletettebb zeneanyag is született, ahol az erős marokkal adagolt zúzós basszusok és karcoló-horzsoló elektronikus ritmusok kreatívan megkomponált melódiákat ölelnek körül, például az Open Heartban és Diamond Childban. Helyenként a direktebb tánczenei hangulatok, de legalábbis határozott bólogatásra késztető ütemek visszatérését is köszönthetjük, akár jó negyedszázaddal ezelőttről ismerős „trip hop”-szerű csomagolásban, közben a nyolcvanas éveket idéző szintihangokkal kibélelve, mint például a Deadhead című számban, ám ehhez képest a Bladed Terrain már a dubstep aranykorát hozza vissza egy kitüntetett pillanatra.

Planet Mu, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.