mi a kotta?

Sárga mellény, kék frakk

  • mi a kotta
  • 2020. június 21.

Zene

„Egy szomszéd látta a lőpor villanását, és hallotta a dörrenést; de minthogy utána minden csendes maradt, nem ügyelt rá tovább. Reggel hatkor belép a gyertyával az inas. Urát a földön találja, a pisztolyokat, a vért. Szólítja, hozzányúl; semmi válasz, Werther már csak hörög. Orvosért rohan, Albertért. Lotte hallja, hogy megrántják a csengőt, minden tagját reszketés fogja el. Fölébreszti a férjét, fölkelnek, az inas üvöltve, dadogva mondja a hírt, Lotte ájultan zuhan Albert elé. Mikor az orvos a boldogtalanhoz érkezett, a földön találta, menthetetlenül, a pulzusa még vert, tagjai már mind megbénultak. Jobb szeme fölött lőtt a fejébe, agyveleje kiloccsant. Fölöslegesen eret vágtak a karján, a vér folyt, ő még mindig lélegzett. A véres széktámláról következtetni lehetett, hogy íróasztala előtt ülve követte el a tettét, aztán lecsúszott és görcsösen fetrengett a szék körül. Az ablak felé fordulva feküdt, hanyatt, elgyengülve, ruhástul, csizmástul, sárga mellényes kék frakkjában. (…) Werthert az ágyra fektették, homlokán kötés, arca már mint egy halotté, teste nem mozdult. A tüdő még borzalmasan hörgött, majd gyengén, majd erősebben; várták a végét.”

Járványos sikerű regényének legutolsó lapjain így tartott helyszíni szemlét Goethe az ifjú Werther öngyilkosságának tetthelyén, és utóbb még azt is elárulta olvasóinak, hogy az áldozat és elkövető „a borból csak egy pohárral ivott”, íróállványán pedig „az Emilia Galotti volt felütve”. Az ilyen aprólékosan és érzékletesen leírt Tatort most csütörtök hattól vasárnap éjfélig a Zürichi Operaház közvetítése révén tárulhat elénk – természetesen Jules Massenet francia operaváltozatában (opernhaus.ch). Az olyannyira elkötelezetten és tehetséggel szenvedő fiatalembert nem kisebb tenorcsillag, mint Juan Diego Flórez alakítja a Werther 2017-es előadásának felvételén, amely ezekben a napokban valósággal felkínálkozik számunkra.

Aztán ha illendő módon meggyászolnánk a német szentimentalizmus legendás irodalmi halottját, egyetlen kattintással átfáradhatunk a Londoni Szimfonikus Zenekar internetes koncerttermébe, ahol is jövő csütörtök este Johannes Brahms Német requiemje lesz műsoron (lso.co.uk). Valerij Gergijev karmesteri pálcája/fogpiszkálója alatt két pompás szólista énekel majd ebben a megrendítő alkotásban: a szoprán Sally Matthews és a bariton Christopher Maltmann.

Egyebekben lassanként elérkezik a fesztivál­idény – ezen a nyáron persze csupán digitálisan. Az angol vidék, közelebbről Kelet-Sussex csodája, vagyis a Glyndebourne-i Fesztivál (glyndebourne.com/on-screen/) például éppen most vasárnap indul, méghozzá a Figaro házassága 2012-es előadásával, amelynek karmestere Robin Ticciati, grófnéja pedig az imént már említett Sally Matthews volt. Figyelem: a produkció Cherubinója Isabel Leonard (képünkön) volt, akiből azóta igazi első ligás, világjáró operasztár vált. S ha netán a következő hetek ajánlóiban már nem hoznánk szóba, hát azt is indokolt jó előre jeleznünk, hogy a vasárnap estéken rendre újabb Mozart-operák érkeznek majd Glyndebourne-ból: nagyszerű karmesterek, így többek közt Fischer Iván vezényletével.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.