mi a kotta?

Sárga mellény, kék frakk

  • mi a kotta
  • 2020. június 21.

Zene

„Egy szomszéd látta a lőpor villanását, és hallotta a dörrenést; de minthogy utána minden csendes maradt, nem ügyelt rá tovább. Reggel hatkor belép a gyertyával az inas. Urát a földön találja, a pisztolyokat, a vért. Szólítja, hozzányúl; semmi válasz, Werther már csak hörög. Orvosért rohan, Albertért. Lotte hallja, hogy megrántják a csengőt, minden tagját reszketés fogja el. Fölébreszti a férjét, fölkelnek, az inas üvöltve, dadogva mondja a hírt, Lotte ájultan zuhan Albert elé. Mikor az orvos a boldogtalanhoz érkezett, a földön találta, menthetetlenül, a pulzusa még vert, tagjai már mind megbénultak. Jobb szeme fölött lőtt a fejébe, agyveleje kiloccsant. Fölöslegesen eret vágtak a karján, a vér folyt, ő még mindig lélegzett. A véres széktámláról következtetni lehetett, hogy íróasztala előtt ülve követte el a tettét, aztán lecsúszott és görcsösen fetrengett a szék körül. Az ablak felé fordulva feküdt, hanyatt, elgyengülve, ruhástul, csizmástul, sárga mellényes kék frakkjában. (…) Werthert az ágyra fektették, homlokán kötés, arca már mint egy halotté, teste nem mozdult. A tüdő még borzalmasan hörgött, majd gyengén, majd erősebben; várták a végét.”

Járványos sikerű regényének legutolsó lapjain így tartott helyszíni szemlét Goethe az ifjú Werther öngyilkosságának tetthelyén, és utóbb még azt is elárulta olvasóinak, hogy az áldozat és elkövető „a borból csak egy pohárral ivott”, íróállványán pedig „az Emilia Galotti volt felütve”. Az ilyen aprólékosan és érzékletesen leírt Tatort most csütörtök hattól vasárnap éjfélig a Zürichi Operaház közvetítése révén tárulhat elénk – természetesen Jules Massenet francia operaváltozatában (opernhaus.ch). Az olyannyira elkötelezetten és tehetséggel szenvedő fiatalembert nem kisebb tenorcsillag, mint Juan Diego Flórez alakítja a Werther 2017-es előadásának felvételén, amely ezekben a napokban valósággal felkínálkozik számunkra.

Aztán ha illendő módon meggyászolnánk a német szentimentalizmus legendás irodalmi halottját, egyetlen kattintással átfáradhatunk a Londoni Szimfonikus Zenekar internetes koncerttermébe, ahol is jövő csütörtök este Johannes Brahms Német requiemje lesz műsoron (lso.co.uk). Valerij Gergijev karmesteri pálcája/fogpiszkálója alatt két pompás szólista énekel majd ebben a megrendítő alkotásban: a szoprán Sally Matthews és a bariton Christopher Maltmann.

Egyebekben lassanként elérkezik a fesztivál­idény – ezen a nyáron persze csupán digitálisan. Az angol vidék, közelebbről Kelet-Sussex csodája, vagyis a Glyndebourne-i Fesztivál (glyndebourne.com/on-screen/) például éppen most vasárnap indul, méghozzá a Figaro házassága 2012-es előadásával, amelynek karmestere Robin Ticciati, grófnéja pedig az imént már említett Sally Matthews volt. Figyelem: a produkció Cherubinója Isabel Leonard (képünkön) volt, akiből azóta igazi első ligás, világjáró operasztár vált. S ha netán a következő hetek ajánlóiban már nem hoznánk szóba, hát azt is indokolt jó előre jeleznünk, hogy a vasárnap estéken rendre újabb Mozart-operák érkeznek majd Glyndebourne-ból: nagyszerű karmesterek, így többek közt Fischer Iván vezényletével.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”