mi a kotta?

Ívelő csillagok

  • mi a kotta
  • 2023. április 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/15. hétre

„Középiskolás voltam, amikor Kocsis Zoltán felfigyelt rám (…). Felajánlotta, hogy meghallgat. Ezután évekig jártam hozzá, nagyjából negyedévente. Ő volt az, aki először kimondta: ki lehet téged nevelni koncertzongoristának, na de minek? És ez nem egy cinikus mondat, hanem tűpontos gondolat volt tőle. Kocsis látnoki vénája nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy felvállaljam: én zeneszerző vagyok.” Így emlékezett vissza indulására egy pár évvel ezelőtt készült interjúban Tallér Zsófia, aki két éve hunyt el, tragikusan fiatalon. Egykori kollégái, barátai, alkotótársai zeneszerzőversenyt alapítottak az emlékére, és először rendezik meg Sofianetta címmel a rá emlékező koncertet, amelyen Mátyássy Szabolcs, Dobri Dániel és Dobszay-Meskó Ilona művei is elhangoznak. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter vezényli (Zeneakadémia, április 15., fél nyolc).

Az északi minimalisták divatos köpönyegéből előbújó Håvard Enstad norvég zeneszerző számára Bach, Rameau, Debussy és Pärt jelenti a kályhát. A nálunk eddig ismeretlen művész magyarországi debütálását Ács Dominika fuvolaművész segíti (Magyar Zene Háza, április 15., fél nyolc). A budapesti közönség biztos tudja már, mi a csoda az a barokk gesztika, vagy legalábbis sejti, mire számítson, amikor a Fesztiválzenekar ismét vendégül látja a műfaj egyedülálló művelőjét, Sigrid T’Hooft koreográfust. Az együttest Midori Seiler hegedűművész kalauzolja Telemann és Händel műveiben (Zeneakadémia, április 15., háromnegyed nyolc; április 16., fél négy). A túlérett romantika kedvelőinek a brit Philharmonia Orchestra koncertjét ajánljuk, amelyen Baráti Kristóf a fiatalkori Bartók-hegedűversenyt adja elő. De a dirigens személye, Santtu-Matias Rouvali is figyelmet érdemel: a fiatal finn karmester-generáció tagja, aki harminchét évéből még tizenötöt letagadhatna. Persze Sibeliust vezényel, az V. szimfóniát (Müpa, április 16., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.