mi a kotta?

Ívelő csillagok

  • mi a kotta
  • 2023. április 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/15. hétre

„Középiskolás voltam, amikor Kocsis Zoltán felfigyelt rám (…). Felajánlotta, hogy meghallgat. Ezután évekig jártam hozzá, nagyjából negyedévente. Ő volt az, aki először kimondta: ki lehet téged nevelni koncertzongoristának, na de minek? És ez nem egy cinikus mondat, hanem tűpontos gondolat volt tőle. Kocsis látnoki vénája nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy felvállaljam: én zeneszerző vagyok.” Így emlékezett vissza indulására egy pár évvel ezelőtt készült interjúban Tallér Zsófia, aki két éve hunyt el, tragikusan fiatalon. Egykori kollégái, barátai, alkotótársai zeneszerzőversenyt alapítottak az emlékére, és először rendezik meg Sofianetta címmel a rá emlékező koncertet, amelyen Mátyássy Szabolcs, Dobri Dániel és Dobszay-Meskó Ilona művei is elhangoznak. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter vezényli (Zeneakadémia, április 15., fél nyolc).

Az északi minimalisták divatos köpönyegéből előbújó Håvard Enstad norvég zeneszerző számára Bach, Rameau, Debussy és Pärt jelenti a kályhát. A nálunk eddig ismeretlen művész magyarországi debütálását Ács Dominika fuvolaművész segíti (Magyar Zene Háza, április 15., fél nyolc). A budapesti közönség biztos tudja már, mi a csoda az a barokk gesztika, vagy legalábbis sejti, mire számítson, amikor a Fesztiválzenekar ismét vendégül látja a műfaj egyedülálló művelőjét, Sigrid T’Hooft koreográfust. Az együttest Midori Seiler hegedűművész kalauzolja Telemann és Händel műveiben (Zeneakadémia, április 15., háromnegyed nyolc; április 16., fél négy). A túlérett romantika kedvelőinek a brit Philharmonia Orchestra koncertjét ajánljuk, amelyen Baráti Kristóf a fiatalkori Bartók-hegedűversenyt adja elő. De a dirigens személye, Santtu-Matias Rouvali is figyelmet érdemel: a fiatal finn karmester-generáció tagja, aki harminchét évéből még tizenötöt letagadhatna. Persze Sibeliust vezényel, az V. szimfóniát (Müpa, április 16., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.