mi a kotta?

Ívelő csillagok

  • mi a kotta
  • 2023. április 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/15. hétre

„Középiskolás voltam, amikor Kocsis Zoltán felfigyelt rám (…). Felajánlotta, hogy meghallgat. Ezután évekig jártam hozzá, nagyjából negyedévente. Ő volt az, aki először kimondta: ki lehet téged nevelni koncertzongoristának, na de minek? És ez nem egy cinikus mondat, hanem tűpontos gondolat volt tőle. Kocsis látnoki vénája nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy felvállaljam: én zeneszerző vagyok.” Így emlékezett vissza indulására egy pár évvel ezelőtt készült interjúban Tallér Zsófia, aki két éve hunyt el, tragikusan fiatalon. Egykori kollégái, barátai, alkotótársai zeneszerzőversenyt alapítottak az emlékére, és először rendezik meg Sofianetta címmel a rá emlékező koncertet, amelyen Mátyássy Szabolcs, Dobri Dániel és Dobszay-Meskó Ilona művei is elhangoznak. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter vezényli (Zeneakadémia, április 15., fél nyolc).

Az északi minimalisták divatos köpönyegéből előbújó Håvard Enstad norvég zeneszerző számára Bach, Rameau, Debussy és Pärt jelenti a kályhát. A nálunk eddig ismeretlen művész magyarországi debütálását Ács Dominika fuvolaművész segíti (Magyar Zene Háza, április 15., fél nyolc). A budapesti közönség biztos tudja már, mi a csoda az a barokk gesztika, vagy legalábbis sejti, mire számítson, amikor a Fesztiválzenekar ismét vendégül látja a műfaj egyedülálló művelőjét, Sigrid T’Hooft koreográfust. Az együttest Midori Seiler hegedűművész kalauzolja Telemann és Händel műveiben (Zeneakadémia, április 15., háromnegyed nyolc; április 16., fél négy). A túlérett romantika kedvelőinek a brit Philharmonia Orchestra koncertjét ajánljuk, amelyen Baráti Kristóf a fiatalkori Bartók-hegedűversenyt adja elő. De a dirigens személye, Santtu-Matias Rouvali is figyelmet érdemel: a fiatal finn karmester-generáció tagja, aki harminchét évéből még tizenötöt letagadhatna. Persze Sibeliust vezényel, az V. szimfóniát (Müpa, április 16., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.