Koncert

James Heather

  • - minek -
  • 2019. április 21.

Zene

A kortárs posztklasszikus-fúziós/crossover zenét játszó zongoristát a Ninja Tune kiadó főnökei, a Coldcut duó fedezte fel, pontosabban ők biztatták régi munkatársukat arra, hogy rögzítse zongorán improvizált zenéit, sőt, az ő kedvéért támasztották fel egykori Ahead of Our Time címkéjüket is. Heather már az így megjelent album (Stories from Far Away on Piano) és minialbum (Modulations: EP 1) birtokában érkezett Budapestre, no meg harmincmilliós Spotify-meghallgatással a háta mögött. Mindez persze nem mond semmit arról, hogy milyen színpadi előadó, de mint láthattuk, emiatt sem kellett aggódni. Nem csupán kedves közvetlenség jellemzi a publikummal való kommunikációban, de eközben kontextusba is helyezi minden egyes darabját: előkerül a csaknem végzetes közlekedési balesetét okozó teherautósofőr, nemrég elhunyt édesapja, a brit birodalom „történelmi felelőssége”, és az életet eldobó Prodigy-vokalista, merthogy Heather Keith Flintnek is szentelt egy kompozíciót. Szépen és ügyesen zongorázik, a témáit alapos műgonddal és nagy érzékkel építi fel, és tudja azt is, mikor kell abbahagyni – szinte a csúcson, sokszor mindenféle lecsengés nélkül. Remekül váltogatja az inkább meditatív, borongós hangulatú és az energikus, szinte vadromantikus darabokat a már-már álomszerű témákkal. Annyi biztos, hogy amit a zongorán művel, az végig leköti a figyelmet. Mégis, zenéje gyakran zavarba ejtő, főleg azért, mert sokszor nem tudjuk elhessegetni magunktól a gondolatot, hogy a sok forrásból (Radiohead és más art-rock formációk, 20. századi zeneszerzők, kortárs előadók) táplálkozó kompozíciói mintha valamihez készültek volna, így aztán például egy film vagy egy színpadi darab nagyon hiányzik mellőlük. Az akaratlanul is illusztratív jelleg miatt a katarzis elmarad, ennek dacára a közönség nem távozik elégedetlenül, mivel Heather jól adja el a produkcióját és hatásosan tud az érzelmekkel is játszani.

A38, március 13.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.