rés a présen

Karmester nélkül

  • rés a présen
  • 2022. július 20.

Zene

Kováts Péter hegedűművész, az Auer Fesztivál művészeti igazgatója

rés a présen: A veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar augusztus 2–7. között rendezi az idei Auer Fesztivált. Mikor jött létre a programsorozat és milyen céllal?

Kováts Péter: Az Auer Fesztivált nyolc éve hoztuk létre a világhírű, veszprémi születésű hegedűművész és hegedűpedagógus, Auer Lipót emlékére. Mi, Veszprémben élő zenészek rendkívül büszkék vagyunk Auerre, forgattunk az életútjáról egy tévéfilmet eredeti helyszíneken, koncertfelvételeinkkel színesítve, aztán jutott eszünkbe a fesztivál ötlete. Az első két évben hegedűfesztiválnak neveztük, majd úgy éreztük, színesíteni kell a palettát. Auer életé­nek jelentős részét, több mint 50 évet töltött a szentpétervári konzervatóriumban hegedűprofesszorként, ő volt az orosz hegedűiskola megalapítója, fantasztikus hegedűsök kerültek ki a keze alól. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mai napig érződik a világ hegedűművészetére gyakorolt hatása. Igyekszünk minden évben olyan zenészeket is hívni a fesztiválra, akik közvetve ebből a hegedűiskolából kerültek ki, így például vendégünk volt már Gidon Kremer, Maxim Vengerov és Vadim Repin is.

rap: Mi a Mendelssohn Kamarazenekar története?

KP: Az együttes elődje a veszprémi Lovassy Gimnázium kamarazenekara volt, amelyet annak idején Káté István tanár úr vezetett, s aki sokunk hegedűtanára is volt. Amikor elvégeztük a Zeneművészeti Főiskolát, többen elhatároztuk, hogy megalapítjuk a kamarazenekar hivatásos formáját Veszprémi Vonósegyüttes néven. Pár évvel később vettük fel Mendelssohn nevét, és folytattuk a komoly szakmai munkát. Úgy gondolom, méltó partnerei vagyunk az Auer Fesztiválra látogató világsztároknak.

rap: A kamarazenekarban is vezető szereped van?

KP: Karmester nélkül játszunk, ami azt jelenti, hogy koncertmesterként irányítom a próbákat meg a koncerteket. Hegedülök, de rengeteget vezénylek is a repertoártól függően, és természetesen az én feladatom az évadok tervezése a zenekarnál, valamint az Auer Fesztivál művészeti vezetése és igazgatása. Emellett a Zeneakadémia hegedű- és kamarazene-tanára vagyok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.