képregény - Daniel H. Pink: Johnny Bunk kalandjai

  • Baski Sándor
  • 2011. június 2.

Zene

A romantikus vámpírregényeken kívül talán csak egyetlen műfaj létezik, amely képes a nagyobb könyvesboltokban külön emeletet megtölteni: az életvezetési tanácsokat kínáló, falrengető okosságokkal teli kiadványoké. Ezeken belül is külön szekciót képeznek a karrierépítés, az önmenedzselés és a meggazdagodás trükkjeivel házaló könyvek.
A romantikus vámpírregényeken kívül talán csak egyetlen mûfaj létezik, amely képes a nagyobb könyvesboltokban külön emeletet megtölteni: az életvezetési tanácsokat kínáló, falrengetõ okosságokkal teli kiadványoké. Ezeken belül is külön szekciót képeznek a karrierépítés, az önmenedzselés és a meggazdagodás trükkjeivel házaló könyvek. Szerzõik jó esetben némi szakmai múlttal a hátuk mögött osztják az észt - más kérdés, hogy a papíron jól hangzó tanácsokat talán mégsem annyira egyszerû a gyakorlatba átültetni, mint mondjuk egy Jamie Oliver-receptet. Daniel H. Pinknek, több úgynevezett motivációs bestseller szerzõjének, Al Gore egykori beszédírójának jutott eszébe a nagy ötlet, hogy érdemes lenne nemcsak elmagyarázni, de egy képregényben dramatizálni és illusztrálni is a fontosabb tételeket, hátha úgy könynyebben rögzül az üzenet.

A mangastílusban megalkotott, egy rövidebb vonatút alatt elfogyasztható Johnny Bunk kalandjai az ideális munka megtalálásában kíván segédkezni az olvasónak a címbéli fõhõs példáján keresztül, de valójában nem a pályaválasztás elõtt állókat célozza meg, hanem azokat, akiket már bedarált a rendszer. Ilyen az ifjú Bunk is (eredetiben: Bunko), aki egy nagy cég könyvelõrészlegén unja éppen az életét, mígnem egy dzsinnlány a szárnyai alá veszi, és megosztja vele az önmegvalósítás hat szabályát. Pink gyakorlatilag a pozitív pszichológia tételeit adaptálja a karrier és az üzlet világára, a kreatív gondolkodás jótékony hatásai mellett érvelve; a flow fogalmát bevezetõ Csíkszentmihályi Mihály nevét a pajkos tündér konkrétan meg is említi. A kötet mindazonáltal nemcsak az önmegvalósítást propagálja, de némileg paradox módon a vállalat érdekeit elõtérbe helyezõ mentalitást is (3. pont: "Nem te számítasz"), ami egybõl érthetõvé teszi, miért támogatta a kötet megjelenését egy ismert multicég.

Fordította: Bayer Antal. HVG Könyvek, 2011, 164 oldal, 1900 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.