képregény - Daniel H. Pink: Johnny Bunk kalandjai

  • Baski Sándor
  • 2011. június 2.

Zene

A romantikus vámpírregényeken kívül talán csak egyetlen műfaj létezik, amely képes a nagyobb könyvesboltokban külön emeletet megtölteni: az életvezetési tanácsokat kínáló, falrengető okosságokkal teli kiadványoké. Ezeken belül is külön szekciót képeznek a karrierépítés, az önmenedzselés és a meggazdagodás trükkjeivel házaló könyvek.
A romantikus vámpírregényeken kívül talán csak egyetlen mûfaj létezik, amely képes a nagyobb könyvesboltokban külön emeletet megtölteni: az életvezetési tanácsokat kínáló, falrengetõ okosságokkal teli kiadványoké. Ezeken belül is külön szekciót képeznek a karrierépítés, az önmenedzselés és a meggazdagodás trükkjeivel házaló könyvek. Szerzõik jó esetben némi szakmai múlttal a hátuk mögött osztják az észt - más kérdés, hogy a papíron jól hangzó tanácsokat talán mégsem annyira egyszerû a gyakorlatba átültetni, mint mondjuk egy Jamie Oliver-receptet. Daniel H. Pinknek, több úgynevezett motivációs bestseller szerzõjének, Al Gore egykori beszédírójának jutott eszébe a nagy ötlet, hogy érdemes lenne nemcsak elmagyarázni, de egy képregényben dramatizálni és illusztrálni is a fontosabb tételeket, hátha úgy könynyebben rögzül az üzenet.

A mangastílusban megalkotott, egy rövidebb vonatút alatt elfogyasztható Johnny Bunk kalandjai az ideális munka megtalálásában kíván segédkezni az olvasónak a címbéli fõhõs példáján keresztül, de valójában nem a pályaválasztás elõtt állókat célozza meg, hanem azokat, akiket már bedarált a rendszer. Ilyen az ifjú Bunk is (eredetiben: Bunko), aki egy nagy cég könyvelõrészlegén unja éppen az életét, mígnem egy dzsinnlány a szárnyai alá veszi, és megosztja vele az önmegvalósítás hat szabályát. Pink gyakorlatilag a pozitív pszichológia tételeit adaptálja a karrier és az üzlet világára, a kreatív gondolkodás jótékony hatásai mellett érvelve; a flow fogalmát bevezetõ Csíkszentmihályi Mihály nevét a pajkos tündér konkrétan meg is említi. A kötet mindazonáltal nemcsak az önmegvalósítást propagálja, de némileg paradox módon a vállalat érdekeit elõtérbe helyezõ mentalitást is (3. pont: "Nem te számítasz"), ami egybõl érthetõvé teszi, miért támogatta a kötet megjelenését egy ismert multicég.

Fordította: Bayer Antal. HVG Könyvek, 2011, 164 oldal, 1900 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.