mi a kotta?

Ki biztosítana?

  • mi a kotta
  • 2021. május 5.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/18. hétre

„E ragyogó dirigens kitűnően ért ahhoz, hogy zenei gondolataimat híven szólaltassa meg, anélkül, hogy azokat egyénien színezett, önkényes interpretációval meghamisítaná. Mert a zenét megszólaltatni, nem pedig értelmezni kell. Ha az »interpretáció«, az »értelmezés« többet árulna el az előadó egyéniségéből, mint a zeneszerzőéből, akkor ugyan ki biztosítana afelől, hogy a művet valóban helyesen és önkényes változtatás nélkül adták elő? Az előadóművész igazi tudása abban mutatkozik meg, hogy felismeri-e: mi áll valójában a partitúrában, vagy pedig nyakasan olyasmi után kutat, amiről csak szeretné, hogy ott álljon. Ansermet az első típushoz tartozik: ez talán nagyságának igazi záloga. Ezt akkor ismertem föl igazán, amikor együtt átvettük A katona története partitúráját, mely kettőnk közt mind erősebb és bensőségesebb kötelékeket teremtett. Az előadás kiváló alkalmat adott, hogy megállapítsam: mily mértékben ura Ansermet a szorosabb értelemben vett technikai tudásnak. Művemet azóta sem hallottam oly tökéletes, minden tekintetben kielégítő előadásban.”

Az ötven éve elhunyt Igor Stravinsky, a karmester Ernest Ansermet-t méltatván, hajdan így válaszolta meg az előadó-művészet kulcskérdését: szembeötlően vitatható módon, hozzávetőleg a kismilliomodik frappírozó és ellentmondásos tételállítását kijátszva. Ami mármost A katona története minden tekintetben kielégítő előadását illeti, arra a jelek szerint immár valóban elkezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek első online koncertje teremt lehetőséget (május 7., fél nyolc). A fesztivál virtuális hangversenytermében ugyanis a szintén ragyogó dirigens, Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala együttese a Tavaszi áldozat és Bartók Román népi táncai mellett ezt a művet is megszólaltatják – alkalmasint értelmezik is. Másnap ugyanezen a platformon már Bázelt kapcsolják számunkra, ahonnan, ha nem is az eredetileg remélt Orlando lovagot, de Haydn Stabat materét ígéri számunkra René Jacobs és a Kammerorchester Basel (május 8., fél nyolc).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.