mi a kotta?

Ki biztosítana?

  • mi a kotta
  • 2021. május 5.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/18. hétre

„E ragyogó dirigens kitűnően ért ahhoz, hogy zenei gondolataimat híven szólaltassa meg, anélkül, hogy azokat egyénien színezett, önkényes interpretációval meghamisítaná. Mert a zenét megszólaltatni, nem pedig értelmezni kell. Ha az »interpretáció«, az »értelmezés« többet árulna el az előadó egyéniségéből, mint a zeneszerzőéből, akkor ugyan ki biztosítana afelől, hogy a művet valóban helyesen és önkényes változtatás nélkül adták elő? Az előadóművész igazi tudása abban mutatkozik meg, hogy felismeri-e: mi áll valójában a partitúrában, vagy pedig nyakasan olyasmi után kutat, amiről csak szeretné, hogy ott álljon. Ansermet az első típushoz tartozik: ez talán nagyságának igazi záloga. Ezt akkor ismertem föl igazán, amikor együtt átvettük A katona története partitúráját, mely kettőnk közt mind erősebb és bensőségesebb kötelékeket teremtett. Az előadás kiváló alkalmat adott, hogy megállapítsam: mily mértékben ura Ansermet a szorosabb értelemben vett technikai tudásnak. Művemet azóta sem hallottam oly tökéletes, minden tekintetben kielégítő előadásban.”

Az ötven éve elhunyt Igor Stravinsky, a karmester Ernest Ansermet-t méltatván, hajdan így válaszolta meg az előadó-művészet kulcskérdését: szembeötlően vitatható módon, hozzávetőleg a kismilliomodik frappírozó és ellentmondásos tételállítását kijátszva. Ami mármost A katona története minden tekintetben kielégítő előadását illeti, arra a jelek szerint immár valóban elkezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek első online koncertje teremt lehetőséget (május 7., fél nyolc). A fesztivál virtuális hangversenytermében ugyanis a szintén ragyogó dirigens, Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala együttese a Tavaszi áldozat és Bartók Román népi táncai mellett ezt a művet is megszólaltatják – alkalmasint értelmezik is. Másnap ugyanezen a platformon már Bázelt kapcsolják számunkra, ahonnan, ha nem is az eredetileg remélt Orlando lovagot, de Haydn Stabat materét ígéri számunkra René Jacobs és a Kammerorchester Basel (május 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.