mi a kotta?

Ki biztosítana?

  • mi a kotta
  • 2021. május 5.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/18. hétre

„E ragyogó dirigens kitűnően ért ahhoz, hogy zenei gondolataimat híven szólaltassa meg, anélkül, hogy azokat egyénien színezett, önkényes interpretációval meghamisítaná. Mert a zenét megszólaltatni, nem pedig értelmezni kell. Ha az »interpretáció«, az »értelmezés« többet árulna el az előadó egyéniségéből, mint a zeneszerzőéből, akkor ugyan ki biztosítana afelől, hogy a művet valóban helyesen és önkényes változtatás nélkül adták elő? Az előadóművész igazi tudása abban mutatkozik meg, hogy felismeri-e: mi áll valójában a partitúrában, vagy pedig nyakasan olyasmi után kutat, amiről csak szeretné, hogy ott álljon. Ansermet az első típushoz tartozik: ez talán nagyságának igazi záloga. Ezt akkor ismertem föl igazán, amikor együtt átvettük A katona története partitúráját, mely kettőnk közt mind erősebb és bensőségesebb kötelékeket teremtett. Az előadás kiváló alkalmat adott, hogy megállapítsam: mily mértékben ura Ansermet a szorosabb értelemben vett technikai tudásnak. Művemet azóta sem hallottam oly tökéletes, minden tekintetben kielégítő előadásban.”

Az ötven éve elhunyt Igor Stravinsky, a karmester Ernest Ansermet-t méltatván, hajdan így válaszolta meg az előadó-művészet kulcskérdését: szembeötlően vitatható módon, hozzávetőleg a kismilliomodik frappírozó és ellentmondásos tételállítását kijátszva. Ami mármost A katona története minden tekintetben kielégítő előadását illeti, arra a jelek szerint immár valóban elkezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek első online koncertje teremt lehetőséget (május 7., fél nyolc). A fesztivál virtuális hangversenytermében ugyanis a szintén ragyogó dirigens, Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala együttese a Tavaszi áldozat és Bartók Román népi táncai mellett ezt a művet is megszólaltatják – alkalmasint értelmezik is. Másnap ugyanezen a platformon már Bázelt kapcsolják számunkra, ahonnan, ha nem is az eredetileg remélt Orlando lovagot, de Haydn Stabat materét ígéri számunkra René Jacobs és a Kammerorchester Basel (május 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.