kiállítás - HUNGAROCKANDROLL

  • - dck -
  • 2010. február 25.

Zene

Király András kiállítása a mai magyar társadalomra jellemző abszurd skizofréniára reflektál: egyszerre léteznek az elmaszatolt fogalmak és a végletekig kiélezett ellentétek. Műveinek közvetlen kiindulópontjai olyan képek, melyeket az internetes kereső a magyar kultúra szóösszetétel nyomán felkínál.
Király András kiállítása a mai magyar társadalomra jellemzõ abszurd skizofréniára reflektál: egyszerre léteznek az elmaszatolt fogalmak és a végletekig kiélezett ellentétek. Mûveinek közvetlen kiindulópontjai olyan képek, melyeket az internetes keresõ a magyar kultúra szóösszetétel nyomán felkínál. A hungaricumok, nemzeti ikonok aztán a képkészítés során vagy megõrzik a minta színvilágának, kompozíciójának jellemzõit (ilyen például a Petõfi híres dagerrotípiájáról készített festmény), vagy inspirációs forrásként szolgálnak.

Király szerint a "Hungarockandroll" szentháromságát három hasonló forma írja le a legjobban: a lelógó konya bajusz, Overdose patkója és a kolbász. Ezek után nem meglepõ, hogy a magyarsággal kapcsolatos sztereotípiák ironikus/humoros módon jelennek meg. A fekete-fehér megosztottság jegyében több, fekete zománccal bevont tárggyal (óriási paprikafüzér, csikóskalap, birkaszõrbõl készült szõnyeg) vagy fekete fóliával betakart "hangszerrel" (zongora helyett cimbalommal és bõgõvel) találkozhatunk, az elkent, bizonytalan világra pedig feltehetõen a festmények technikai megoldásai, a fellazított kontúrok és a szinte monokróm színvilág utal. E lebegõ (a világítás miatt néhol alig látszó) képeken feltûnnek a bugaci betyárok, egy hatökrös szekér, a bográcsgulyás, a bácskai rizses hús, arató, csárdást járó vagy gramofonba énekelõ, szûrbe bújt emberek, továbbá egy szóvicc erejéig József atillában is. A neogyagya vonalat erõsíti a Deszkások diasorozata, melyben a különféle nemû és korú szereplõk orra elé egy bajusz formájú égésnyommal "díszített" vágódeszka kerül.

A direkt "magyarságtipológiai" elemeknél izgalmasabbnak tûnik azonban maga a Hergelõ gép, a kimódoltan lassan le-lezuhanó penge látványa. A türelmetlen várakozás közben rájövünk, hogy a magyar közélet visszásságai helyett, ha akarjuk, egész apró dolgokon is felhúzhatjuk magunkat.

Viltin Galéria, Bp. V., Széchenyi u. 3. Nyitva: március 6-ig

****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.