kiállítás - LAKATOS ISTVÁN: FEJNÉLKÜLI MESÉK

A fiatal, több pályázaton is díjazott képregényrajzoló eme kiállítása két hónapja egyszer már megnyílt, egészen pontosan szeptember 17-én, a Bakáts téri Légó Galériában - ám a vernisszázst követő napon már elöntötte a víz a kiállítóhelyiséget. A csőtörés miatt látogathatatlanná vált tárlatot vette most át nagylelkűen két hétre az Eduárd Képregénybolt kiállításra egyébként nem igazán alkalmas Pincegalériája.

A fiatal, több pályázaton is díjazott képregényrajzoló eme kiállítása két hónapja egyszer már megnyílt, egészen pontosan szeptember 17-én, a Bakáts téri Légó Galériában - ám a vernisszázst követõ napon már elöntötte a víz a kiállítóhelyiséget. A csõtörés miatt látogathatatlanná vált tárlatot vette most át nagylelkûen két hétre az Eduárd Képregénybolt kiállításra egyébként nem igazán alkalmas Pincegalériája. (Talán elég a nedvességtõl fellazult, így a szögeket sem elég magabiztosan megtartó, ráadásul nem is túl jól bevilágítható, itt-ott penészes falakra vagy az elvetemedett képkeretekre utalnom.)

Egy kisebb "életképbõl" kibontott rajzsorozatot és három, egyenként hat-nyolc oldalas képregényt tekinthetünk meg, illetve át - ez utóbbiakból egy adaptáció (A kis gyufaáruslány meséje Andersentõl), míg a másik kettõ teljesen szerzõi mû, két Lencsilány-történet (Az elhasznált ember; Pókháló kisasszony - Lakatos valószínûleg nem ismeri a vonatkozó Térey-verset, mégis felfedezhetõ néhány közös elem a két dologban). Történetei meglehetõsen sötét mesék, ezzel tökéletes összhangban vannak a képi megjelenítés mély tónusai, izgalmasan "fakturalizálódó" nagy szürke és barna foltjai. (Megjegyzem, a Lencsilány-történetek mielõbbi kötetbeli megjelenésért kiáltanak.)

Lakatos István figurái többnyire feszültségtõl telt, olykor kissé reszketeg kontúrokkal határolt alakok, míg Lencsilány a maga megejtõ szépségében ártatlanságot és olykor némi gyermeki naivitást sugárzó, már-már angyalszerû lény; kissé hasonló is a szerzõ eddigi egyetlen nyomtatásban megjelent mûve, a Miserere homine - Ember, irgalmazz (lásd: Mûút 2008008) angyalfigurájához. Lakatos alkotói módszere pedig mondhatni konzervatív: csak a legutolsó fázisban nyúl a számítógéphez, miután a ceruzával megrajzolt, majd tussal kontúrozott rajzokat akvarellel és fapáccal (alkalmilag esetleg kávéval) már megfestette.

Budapest VI., Dalszínház u. 8., megtekinthetõ december 1-jéig

*****