Kérdés persze: miért?
Miként a Fonót alapító Lukács József elmondta, nyolc évvel ezelőtt abban bízott, hogy más vállalkozók is fontosnak tartják majd ezt a nonprofit, civil kezdeményezést. De nem így alakult. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Fővárosi és a XI. Kerületi Önkormányzat évről évre támogatta ugyan a Fonó-programok némelyikét, de ettől még nem állt talpra a mérleg: tavaly a kilencvenmilliós működési költséggel hatvanmilliós bevétel párosult. Ami pedig Lukács Józsefet illeti: már nem futja miből. E nyolc év alatt mintegy százötvenmilliót bukott. Momentán nem tudják rendezni a számlákat, kifizetni a dolgozókat - közel negyvenmilliós a hiány.
Ebben a hangulatban került sor csütörtökön az "Ütött a Fonó utolsó órája?" címmel meghirdetett sajtótájékoztatóra, ahol a minisztérium és a főváros hét-hét milliós gyorssegély átutalásáról és további együttműködésről biztosította a temetkezőket. Hollós Máté, a Hungaroton igazgatója egyenesen "katartikusnak" nevezte a közpénz ily váratlan felajánlását, ami persze szíve joga. Én azért még gondolkodom kicsit: szívesebben rendülök meg attól, hogy egy csöndes polgárember olyan ügyekbe forgácsolta a vagyonát, amelyekkel a kormányzatnak meg az Akadémiának meg az et ceterának illett volna foglalkoznia, és kevésbé szívesen fekszem ki a politikailag kamatostul megtérülő hétmillióktól. Persze köszönet érte, a villanyszámla bizonyára máris kipipálva.
Jó, de hogyan tovább?
Na most, hogy mi lesz a Fonóval, azt ezután sem tudni. Ha nagyon akarom, egyébként elhiszem Hiller István miniszter üzenetét: fontos neki a Fonó. Csak félek közben, hogy egyedül kevés lesz egy kicsit. Mert tessenek szíves lenni körülnézni, úgy globalice miként fest a helyzetünk. Padlót fogtak a kiskereskedők - népzenét, világzenét vagy dzsesszt árulni: misszió. Öt évvel ezelőtt háromszor annyi népzenei, világzenei vagy dzsesszfesztivált csíphettünk meg, mint idén. Nincs a műfajnak egyetlen (legalább havi rendszerességgel megjelenő) magazinja, nincsenek naprakész rádió- és tévéműsorai, nincsenek elkötelezett szponzorai. Ha úgy tetszik: errefelé más irányú szelek járnak, mint szerte Európában. Gratulálok nekünk.
Ha tőlem kérdik, lassan vissza lehet hívni az oroszokat, a Habsburgokat, a törököket meg a tatárokat - már a múlt héten is mondtam.
Marton László Távolodó
