Tavaszi programajánló

„Kirángattak a csigaházamból”

Kátai Tamás zenész

Zene

Tagja volt az avantgárd metált játszó és kultikussá vált Gire zenekarnak; saját projektje, a műfaj legnagyobb európai kiadójával dolgozó Thy Catafalque nemrég adta ki tizedik nagylemezét. A black metal határterületein mozgó Thy Catafalque több mint húszéves története során először fog koncertezni.

Magyar Narancs: A Rengeteg lemez volt az első, amely már a Season of Mist kiadónál jött ki, utána viszont négy évig nem jelent meg albumod. Mi volt az oka a hosszabb kihagyásnak?

Kátai Tamás: Időközben írtam egy lemezt, amely fiókban maradt. Nem igazán tudtam merre induljak akkor, mivel Bakos Attila, aki a korábbi két lemezen énekelt, már a saját albumán akart dolgozni, utána pedig abba is hagyta a zenélést egy ideig. Szerettem volna továbblépni a Rengeteg könnyebben megfogható, egyszerűbb zenei világától, de az első próbálkozást kudarcosnak éreztem, bár később a legtöbb dal átdolgozva rákerült a Metára és a Geometriára.

MN: Azóta viszont hét év alatt öt lemezt adtál ki csak a Thy Catafalque-kal.

KT: Én akkor tudok zenét írni, amikor jól érzem magam, és szerencsére az elmúlt évek így sikerültek. Most annyira nem érzem jól magam, de ezekben az időkben valószínűleg mások sem. Novemberben elkészült a következő TC-album is, de az valószínűleg csak ősszel jelenik meg. Bár most is, mielőtt elindultam ide, felvettem egy témát, szóval nincsenek tervek, akármikor eszembe jut valami, azon dolgozom.

MN: A Thy Catafalque több mint húszéves története során visszatérő kérdés volt, hogy nem akarsz-e koncertezni. Sokáig teljesen elzárkóztál.

KT: Ennek az a fő oka, hogy hazaköltöztem. Előtte tíz évig Skóciában éltem, ott semmi esély nem volt erre, nem ismertem kinn szinte senkit. Imádom Skóciát, de szociálisan alapvetően elég visszafogott vagyok bárhol. Edinburgh-ban egyébként sincs túl nagy metálélet, inkább a komolyzene és a jazz erős arrafelé, a metál az Glasgow. Tehát fizikailag sem nagyon lehetett volna kivitelezni egy zenekart, nem volt arra esély, hogy nulláról összerakjunk egy olyan produkciót, amely az egyre növekvő elvárásoknak meg tudna felelni. Skócia után viszont Budapestre költöztem, itt rengeteg zenész van, ki is rángattak a csigaházamból. És arra is felmerült bennem az igény, hogy egy kicsit kilépjek a biztonsági zónámból, és észrevegyem, hogy valójában ez csak játék. Hogy nincs kényszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.