Lemez

Kívánj szép álmokat

  • - legát -
  • 2020. április 5.

Zene

„Lehetett volna, mégsem az lett” – énekelte Szörényi Levente 1969-ben, de egy évvel később Mészáros Márta is énekelhette volna. A rendező Szép lányok, ne sírjatok! című filmjében eredetileg az Illés szerepelt volna, de a zenekart – a BBC rádiójában tett nyilatkozatuk miatt – szó szerint elmeszelték: Budapesten nem léphettek fel, valószínűleg a filmgyárból is kitiltották őket. Ennek ellenére a film elkészült, Mészáros a Metrót, Tolcsvayékat, és a Kex együttest „húzta be” Szörényiék helyére.

A magyar lemezkiadásban nem volt ismeretlen a filmzene mint önálló album (Ezek a fiatalok; 1967), de a Szép lányok… esetében ez fel sem merült. A filmben hallható hat Illés-dalt (ezek még a balhé előtt készültek), a Kex és Zalatnay Sarolta egy-egy számát kislemezen adták ki, a Metró-dalok az együttes első nagylemezén jelentek meg, a többiről talán megfeledkeztek. Most a muzeális felvételekben utazó Moiras Records Kívánj szép álmokat címmel pótolta e hiányt, s válogatta össze a filmben hallható számokat. Csakhogy a 15 dalból kilenc már 1970-ben, további négy pedig a kilencvenes években megjelent, csak Tolcsvayék két töredéke (Nálunk, Ballada) a kiadatlan újdonság. Kimondottan zavaró, hogy ezekből csak annyit hallhatunk, amennyit a filmből ki lehetett másolni, és a felvételek eltérő minősége tovább rontja a helyzetet. Ezért ha jót akarunk, akkor a kizárólag vinilen megjelenő Kívánj szép álmokat ne zenei élménynek, inkább egy szép tárgynak tekintsük, mivel a borító a beatkorszak sztár­grafikusának, Szyksznian Wandának a munkája.

Moiras Records, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.