Kinn vagyunk a szabadban, előttünk utak szabdalta gabonatábla, lassan véget ér az éjszaka. Tekintetünk körbefordul a tájon, minden mozdulatlan, teherautó zaja szakít ki merengésünkből, meg is látjuk hamar. Alighanem valamiben sántikál e különös órán, mikor mások alszanak vagy lopni mennek... Rövid alaki gyakorlatok után megáll és dudál. A szendergő búzamezőből felemelkedik egy csomó alak, s futva közelítik a járművet (IFA lesz az). Gondosan koreografált felcihelődés, különben is, amit azonnal elárulhatunk Kenyeres Bálint filmjéről, hogy feltűnő gonddal vigyáz a kompozíciójára. Egy kis formai remek, nem vitás - sokkal többet remélni sem illik egy kisjátékfilmtől bizonyára. Ám eddigre a tartalom is kihüvelyezhető, menekülőkkel, embercsempészekkel van dolgunk, mindenki olvassa a híreket. A felszállás megtörtént, a teherautó amerről érkezett, arra elzötyög. Ki egészen a képből, a kamera addig követi, míg elnyeli a domborzat, minden rendben van - látszólag, ám érezzük, nem kell beérnünk ennyivel, fordulóponthoz érkeztünk. Az elülő motorzúgás ismét felerősödik, hovatovább egy egész berregő kórus követi. Először a rémülten rükvercelő IFA-t látjuk viszont, majd egy komplett bekerítő hadművelet tanúi lehetünk: katonai kiképzés során sem demonstrálhatnák ügyesebben, rendőri és katonai (nyilván határőrizeti) járművek némileg keresetlen csapata (rendőrségi Niva, polgári rendszámú UAZ, tán egy Latvíja is, csapatszállító tehergépkocsi, alig az ég alatt egy reflektoros helikopter meg hasonlók sora) zárja körbe az iszkolni hiába igyekvőt. Szépen kimunkált jelenet, a láthatárról, a kép mélységéből és szinte a föld alól terem ott az impozáns erejű (bár haditechnikailag első benyomásra diszkréten idejétmúlt) készültség. Gördülékeny akció, besepernek mindenkit, s elhajtanak, mint egy díszszemlén, ki a képből. Már csak a slusszpoén (egy megfejtési lehetőség) van hátra, és főcím (Vajon ki lehetett Kovács Lajos? Biztos rendőr, mindig az.); pompás szerkezet. A filmszerkesztés diadala.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, miről szól (mármint a látottakon túl)? A több mint ígéretes fiatal rendező eddigi megszólalásaiban (itt is) ezt többé-kevésbé nézőire bízza. Igaza is van, adódnak lehetséges megfejtések, miért ne, egy rövidfilm lehet arra is jó, hogy ki-ki a lépcsőházban megcsinálja belőle a saját nagyfilmjét. De ha már sajátot akarok, mi szükségem van erre? Minek következtében nem minden hiányérzet nélkül távozunk. Kaptunk egy szép dobozt, aminek stimmel minden eresztéke.
Az Inforg Stúdió filmje
