könyv - "A SEMMI NAPJA MIELÕTT". TANDORI DEZSÕ RAJZAI PILINSZKY JÁNOS VERSEIHEZ

  • - krusovszky -
  • 2009. március 12.

Zene

"A szavak azért vannak, mert különben nem tudnánk egymásnak mit mondani. Mikor rájöttem, hogy a rajzok is, rajzolgatni kezdtem." A 2007-es Ördöglakat elején olvasható ez a két mondat.
"A szavak azért vannak, mert különben nem tudnánk egymásnak mit mondani. Mikor rájöttem, hogy a rajzok is, rajzolgatni kezdtem." A 2007-es Ördöglakat elején olvasható ez a két mondat. A Tandori-rajz tehát a kommunikáció egy sajátos formája; beszélgetés vizuális jelek segítségével. A semmi napja mielõtt ilyen értelemben beszélgetõkönyv, Pilinszky versei mellett kommentárok és hozzátoldások formájában jelennek meg a rajzok. A kötet két ciklusából az elsõ Pilinszky ismertebb, kötetbe is felvett versei közül válogat, míg a második, "Angyal, ki vagy?" címû részbe a hátrahagyott vagy töredékben maradt szövegek kerültek.

Tandori töredékesít, kiragad egy-egy sort, mondatot, amibõl aztán kötet- és cikluscímet, rajzfeliratot készít. Így Pilinszky hangja is másként szólal meg ott, ahol Tandori "hozzányúl", ugyanúgy, ahogy Tandori rajzai is másfajta jelentéssel töltõdnek meg Pilinszky szövegei mellett. Ami azért is érdekes, mert elsõ látásra ugyanazokat az elemeket látjuk itt felbukkanni, amiket már megszokhattunk Tandoritól. Néha egy-egy rajz változatlan formában szerepel ebben a kötetben és az egy évvel korábbi Ördöglakatban is. A hiányjel például most is az egyik legfontosabb motívum, ami hol madár, hol növény, hol pedig lépcsõfok formáját veszi fel. Mindez volt már korábban is, de a Pilinszky-idézetek erõterében most mégis másként mûködik.

Helyenként talán úgy tûnhet, mintha Tandori túl lazán állítaná oda bármi mellé ezeket a jeleket, mintha meglévõ és problémátlanul (értsd: reflektálatlanul) használt rajzkészletére az idézetek segítségével egyszerûen "ráhúzná" Pilinszkyt. A kötetet többször végiglapozva mégis inkább az elemek kiválogatásának, ügyes variációiknak és az így végül valóban létrejövõ beszélgetésnek a finomságai kötik le az olvasó figyelmét.

Kortárs Könyvkiadó, 2008, 72 oldal, 2000 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.